Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 109 összes kamat pedig csak a végrehajtási jog feljegyzésének rangsorában, tehát C. 23. sorszám alatt nyerhetne kielégítést, ha a fedezetből jutna, minthogy azonban a kielégítési alap az e részben jogerős elsőbírói végzés szerint már a C. 14. sorszám alatti követelés sorozásával kimerült : ennélfogva a felfolyamodó az árverés napjától visszaszámított három évi kamatnál többet az árverési vételárból nem kaphat. Ez okból helyesen sorozott tehát a másodbíróság a felfolyamodó követelése után csupán az árverés napjától visszamenő három évre kamatot. Tévesen állapította azonban meg a másodbíróság 8 %-ban a kamatot a három év kezdőidőpontjától, 1928. november 25-től az 5610/1931. M. E. sz. rendelet hatálybalépése napjáig, 1931. október 17-ig terjedő időre. Ugyanis a végrehajtási jog feljegyzéséből kitűnik, hogy a tőke már 1928. november 25. előtt esedékessé vált ; minélfogva a most szóbanforgó kamatrész tulaj donkép az 1923 : XXXIX. tcikk szerint járt kártérítés, és mivel bírói egyességgel annak mérve 14 %-ban volt megállapítva, abból az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében 12 % bíróij úton is érvényesíthető volna. = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 18., 108., XVII. 75. 185. Az öröklési jogcímen és a hagyatéki átadás alapján bekebelezett jog (özvegyi haszonélvezeti jog) rangban megelőzi az örökösök ellen korábban, de a Tkrdts. 74. §-ában meghatározott fönntartással bekebelezett végrehajtási jelzálogjogot. Ha azonban a végrehajtató a haszonélvezeti jog eme rangsorával szemben azt hozza fel kifogásul, hogy öt az anyagi jog szerint a haszonélvezeti jogot megelőző kielégítés illeti meg azért, mert követelése hagyatéki teher, és ha ezt a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló jogerős ítélet valószínűsíti, a végrehajtatót az 1881: LX. tc. 196. és 197. §-ai alapján a haszonélvezetre jogosulttal szemben perre kell utasítani. (Kúria 1934. ápr. 4. Pk. V. 3969/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV 123., XIX. 39.