Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

98 Perjogi Döntvénytár. 161. A bírói árverés mint hatósági cselekmény a zálogadós és a záloghitelező egymásközti viszonyát olyan vonatkozásban nem érinti, hogy a kézi zálogjoggal terhelt tárgy helyébe az árverési vételár lép, s arra érvényesíthető a zálogjogból származó igény. Ha a végrehajtató tagadja az állított kézizálogszerződés érvényességét, a kézizálogos hitelezőt a végrehajtató ellen perre kell utasítani. (Kúria 1933. nov. 25. Pk. V. 5981/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVIII. 222. 162. Habár a végrehajtható bírói határozat alapján,, a jelzálogjog előjegyzése után történt tulajdonosváltozás dacára is, az előjegyzett jelzálogjog igazolásának, vagyis a zálogjog bekebelezésének helye van: azonban sem a végrehajtási jelzálogjog bekebelezésének, sem a végrehajtási jog feljegyzésének helye nincs, hanem ilyen esetben a jelzálogos hitelezőnek a jelzálog tulajdonosa, mint dologi adós ellen, a kielégítés tűrése iránt az 1927: XXXV. tc. 51. §-ában szabályozott keresettel lehet a kielégítési jogát érvényesítenie. lKúria 1934 márc 2 pk v 491/lm sz>> = Tkvi rdts 95. §, végr. t. 137. §. 163. Nincs helye annak, hogy a végrehajtást elrendeld megkereső végzés tartalmával szemben — az annak alapjául szolgált közokirat alapján — a telekkönyvi hatóság a végrehajtást rendelő megkereső végzés tartalmától eltérő bejegyzéseket rendelhessen vagy éppen a megkereső végzésben elő nem forduló jog bejegyzését rendelhesse el. (Kúria 1933. szept. 2. Pk. V. 1799/1932. sz.) Indokok: Abból a körülményből, hogy mind az 1881. évi LX. tc. 6. §-a és illetőleg az 1912 : LIV. tc. 34. §-a szerint, mind pedig az 1930 : XXXIV- tc. 59. §-a szerint, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem alapjául szolgáló közokiratot csak a végrehajtás iránti kérvény első példányához kellett és illetőleg kell csatolni, továbbá abból a körülményből, hogy az 1881 : LX. tcikk 11. §-a szerint «a végrehajtás elrendelése esetén a végrehajtás útján érvényesítendő • követelés járulékaival együtt a