Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

66 Perjogi Döntvénytár. jogviszonyból végeredményben van-e valamelyik félnek — és ha igen, melyiknek követelése a másik féllel szemben. A törvénynek ebből a célzatából azonban következik, hogy abban az esetben, ha a felperes kereseti követelése az alperesnek még el nem bírálható ellenkövetelését, vagy ennek az ellenkövetelésnek a már elbírált, de nyilván alaptalannak bizonyult részén túlmenő', s még el nem bírálható részét meghaladja, a kereseti követelésnek a beszámítási kifogásként érvényesített ellenkövetelést, vagy ennek előbb említett részét meghaladó részére a Pp. 388. §-ának azt a rendelkezését lehet alkalmazni, hogy «ha a kereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre : a bíróság részítéletet hozhat», mert ez a többletkereseti követelés a felperest akkor is megilleti, ha utóbb az alperes még el nem bírálható beszámítási kifogásának hely adatnék. Az adott esetben felhozott indokainál fogva helyes a fellebbezési bíróság ítéletének az a megállapítása, hogy — ha volna is az alperesnek az általa felsorolt jogcímeken a felperes nem kifogásolt, illetve 29,000 P erejéig elismert kereseti követelésébe beszámítható ellenkövetelése — az a felszámított és beszámítani kért összegeiben nyilvánvalóan túlzott és hogy alperesnek ezek az igényei a kereseti követelés fennmaradó, a részítélettel meg nem ítélt részében is bőséges fedezetet nyernek, hogy ennélfogva azt meghaladó összegükben szemmelláthatólag, minden további bizonyítás nélkül is nyilván alaptalanok. Erre tekintettel pedig helyes a fellebbezési bíróság ítéletének az a jogi álláspontja, hogy a kereseti követelésnek 15,000 P-t tevő "része végeldöntésre alkalmas, hogy így a részítélet hozatalának a Pp. 388. §-ában foglalt alapfeltétele fennforog. A fellebbezési bíróság ítéletének erre alapított jogi döntése^ tehát jogszabályt nem sért. = Ugyanígy Kúria II. 1019/1930., Jogi Hírlap V. 724. 100. Ha a jogerős közbenszóló ítélet indokolásában nemcsak a kártérítési kötelezettség alapja, hanem annak mérve is — időbelileg — meg van állapítva, ez a további eljárásban is a bíróságra kötelező. (Kúria 1933. nov. 3. P. II. 464/1982. sz.) Indokok: A Pp. 411. §-a értelmében az ügy érdemében hozott ítélet annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. Az ítélet tárgya mindig a jogviszony egész tartalma s a bírói döntés nemcsak az ítélet ren-