Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

48 Perjogi Döntvénytár. helytadott, mellőzi, egyebekben azonban, nevezetesen a kereset­nek visszautasítására és a felperesnek az eljárási költségek meg­fizetésére vonatkozó rendelkezés ellen irányuló részében a fel­peres felülvizsgáltai kérelmét elutasítja és a felperest kötelezi, hogy fizessen az alperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 100 P felülvizsgálati költséget. » Indokok: A pénzintézeteknek a Pénzintézeti Központ közbenjöttével foganatosított önkéntes felszámolása tárgyában kibocsátott 919/1917. M. E. sz. rendelet 7. §-a szerinti halasztás (moratórium) és a 13. §-nak ezzel kapcsolatban tett az a rendel­kezése, hogy a moratórium alá eső tartozás tekintetében a ha­lasztás ideje alatt keresetet indítani nem lehet és hogy az ily kereset hivatalból visszautasítandó, egyaránt vonatkozik az oly felszámolási eljárásra is, amely valamely megkötött csődön­kívüli kényszeregyesség keretében s ennek folyományaként határoztatik el és folytattatik le. Ez kétségtelen abból, hogy az ekként elhatározott és le­folytatott felszámolás nincs kivéve a 7. és 133. §-okban foglalt rendelkezések alól, bár a 919/1917. M. E. sz. rendelettel egyidejű­leg hatályba lépett 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-a kifejezet­ten intézkedik pénzintézeteknek kényszeregyesség keretében és azzal kapcsolatban a 919/1917. M. E. sz. rendelet megfelelő alkalmazásával történő felszámolásáról. A törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 919/1917. M. E. sz. rendeletnek a fentebb idézett 13. §-ára tekintettel, amelyen az utóbb kibocsátott 940/1932. M. E. sz. rendelet 2. §-a szerint csupán annyiban történt változás, hogy ily követelés tekintetében is indítható a Pp. 130. §-a szerinti megállapítási kereset, helytálló a fellebbezési bírósági ítéletnek az a rendel­kezése, hogv visszautasította a keresetnek azt a részét, amely­ben a felperes a 919/1917. M. E. sz. rendeletnek és a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-ának megfelelően elhatározott felszámolás­ban levő alperesi részvénytársaságot a moratórium alá eső 10,000 P kereseti tartozás «kiegyenlítésére», tehát megfizetésére kéri kötelezni. Nincs befolyással erre az a körülmény, hogy a felperes az alperes marasztalására irányuló kereseti kérelmét a megkötött kényszeregyességnek vele szemben az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 95. §-a értelmében kért hatálytalanításával kapcsolat­ban s ennek folyományaként terjesztette elő, mert a létrejött kényszeregyesség és a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-a értel­mében a 919/1917. M. E. sz. rendeletnek megfelelően érvényes közgyűlési határozattal elrendelt felszámolás a fellebbezési bíró­sági ítélet helyes jogi álláspontja szerint oly jogi helyzetet te-

Next

/
Thumbnails
Contents