Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 29 a felperes részére — kérelmének megfelelően — a Pp. 112. §-ának első bekezdése alapján megadta. Ez ellen a végzés ellen a felfolyamodást a Pp. 123. §-a kizárja. Ennek ellenére a másodbíróság az alperesnek a végzés ellen irányuló felfolyamodását elfogadta s az annak alapján hozott 47. sorszámú végzésével az elsőbíróság végzését megváltoztatta, a felperest a szegénységi jog iránti kérelmével elutasította és felfolyamodási költségben marasztalta. Minthogy azonban a Pp. 118. §-a szerint a bíróság az előtte folyamatban levő ügy bármely szakában hivatalból is vizsgálhatja, hogy a szegénységi jog törvényes feltételei megvannak-e, és ha nincsenek meg, úgy a megadott szegénységi jogot a féltől megvonhatja, a kir. Kúria a másodbíróság végzését a most hivatkozott törvényes rendelkezés alapján hozottnak és olyan értelemben fogadta el felülvizsgálat alapjául, hogy ezzel a végzéssel a másodbíróság az elsőbíróság által már jogerősen megadott szegénységi jogot a felperestől megvonta. A Pp. 112. §-ának első bekezdése alapján megadott szegénységi jog törvényes feltétele, hogy a felperes jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg. Nem vitás, hogy a felperes atyja által unokáinak a felperes két kiskorú gyermekeinek ajándékozott házban a felperest és férjét a közös együttes lakás joga illeti meg és a felperes ebben a házban lakik családjával együtt. Ezzel a joggal tehát a felperes és családjának lakása van biztosítva, egyébként azonban a felperes javára jövedelem forrásául nem szolgál. A bemutatott hiteles telekkönyvi kivonat szerint a felperesnek és férjének tulajdona az 1927. évben 5000 P vételárért szerzett 1029 négyszögöl kiterjedésű ingatlan, amelyet azonban a kir. kincstár javára 330 P nyugdíjelőleg tőke s jár. erejéig bekebelezett zálogjog terhel. Egyéb adat hiányában el kellett fogadni a felperesnek azt az előadását, mint valószínűnek mutatkozót, hogy ez az ingatlan, mint a férje nyugdíjának terhére vásárolt villatelek jövedelmet egyáltalán nem hoz s illetve kiadásokkal jár. Annak a körülménynek, hogy a felperes atyja vagyonos földbirtokos, a felperes jövedelmi viszonyai szempontjából egymagában még jelentősége nincs. A felperes tagadta, hogy atyjától a korábban rendszeresen kapott pénzbeli jelentékeny segítséget jelenleg is megkapja. Arra pedig nincs adat, hogy a felperes atyja kikényszeríthető kötelezettségszerűen szolgáltatta a felperes részére a pénzbeli