Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

xxn T arialommutató. Lap het; az ilyen feloldó végzés következtében hozott újabb ítélet ellen nincsen értékre tekintet nélkül fellebbvitelnek helye az előbb eljárt felülvizsgálati bírósághoz, hanem csak abban az esetben, ha a felülvizsgálati érték meghaladja az irányadó értékhatárt; a felülvizsgálati értékre nézve pedig a feloldás után keletkezett újabb rendelkezés irányadó... 77 154. Több önálló adósként perbevont alperesnek egy keresettel való megperlése esetén a perérték meghatározásánál az egyes követelések összegei összeszámításának van helye (Pp. 7. § második bekezdés). Ha tehát a felperes által a keresettel érvényesíteni kívánt pertárgy értéke a felülvizsgálati értékhatárt meghaladja, az ezen követelésével őt egészen elutasító másodbírói ítélet elleni felüvizsgálatnak helye van. ... 84 155. A feloldást követő ítélet elleni felülvizsgálat megengedettsége kérdésében a 49,000/1930. I. M. 3. § 5. bekezdésének második mondata a törvényszék mint fellebbezési bíróság ítéletére is vonatkozik 85 159. Igényperben több végrehajtatónak az 1881. év LX. tc. 92. és 94. §-ai szerint való perbeidézése esetén közöttük pertársaság csupán a pernek vitele tekintetében létesül és így közöttük az anyagi magánjog szabályain alapuló oly pertársaság, melynél fogva valamennyi pertársra nézve a per csak egységesen volna elbírálható (Pp. 80. §), fenn nem forog. Ezen állandóan követett bírói gyakorlat szerint tehát ily esetben a felülvizsgálati érték (Te. 37. §) minden egyes alperessel szemben külön-külön állapítandó meg 89 164. Amennyiben a bíróság a követelés egy része felett részítélettel határozott, a végítélet elleni felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a részítélettel és a végítélettel megítélt, illetőleg elutasított követelések vagy követelésrészek együttes összege irányadó. Amikor tehát az alperes ellen a részítélettel és végítélettel megítélt követelés összege együttesen a 49,000/1930. I.«M. számú rendelet 2. § 5. c) pontjában meghatározott értéket meghaladja, felülvizsgálati kérelemnek a végítélet ellen helye van 94 166. A Te. 37. §-a utolsó bekezdésének általános, — kivételt nem említő, különbséget nem tevő jellegére tekintettel nincs jelentősége annak, hogy mi okból — nevezetesen az ellenfélnek vagy harmadik személynek a felülvizsgálati kérelem beadása után eszközölt teljesítése folytán állott-e elő az a helyzet, hogy a felülvizsgálati kérelem már csupán a költségekre vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen irányul 96 167. Ha az elsőbírósági ítélet elleni felülvizsgálati kérelem (Pn. 18. §) előfeltételei hiányoznak, azt fellebbezésként leendő elbírálás végett át kell tenni a fellebbezési bírósághoz 96 176. A végrehajtásmegszüntetési perekre nem alkalmazható az 1930 : XXXIV. tc. 37. §-ának 3. bekezdése, amely szerint a felülvizsgálatnak az értéken alapuló korlátozása nem terjed ki a kir. ítélőtáblának, mint fellebbezési bíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A fellebbezési bírósági ítélet megváltoztató rendelkezése tehát felülvizsgálattal meg nem támadható, ha a megváltoztató rendelkezés tárgya a felülvizsgálati értékhatárt meg nem haladja 102