Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 111 megállapítani, hogy az újrafelvétel, ha azt szabályszerűen lefolytatják, sikerre vezetett volna-e vagy sem. (P. II. 3828/1930., P. II. 982/1932.). Kelt a kir. Kúria közpolgári, továbbá a váltó-, kereskedelmies csődügyekben alakított jogegységi tanácsainak 1933. évi június hó 10. napján tartott együttes ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári, továbbá a váltó-, kereskedelmi- és csődügyekben alakított jogegységi tanácsainak 1933. évi június hó 16. napján tartott együttes ülésében. = V. ö. Pejogi Dtár XVII. 138. és jzt. 180. A fellebbezés ügyvédi ellenjegyzés nélkül is visszavonható. {Budapesti kir. ítélőtábla 1933. márc. 31. P. XII. 3233/1933. sz.) A kir. ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyet nem ad. Indokok : A felperes a felfolyamodást arra alapítja, hogy az alperesekkel közösen beadott 8. sorszámú kérvényben tett az a bejelentése, mely szerint az elsó'bírói ítélet ellen benyújtott fellebbezését visszavonja, nem lett volna figyelembe vehető azért, mert a kérvény őt illetően ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva nincsen. Ez az érvelés a helytálló alapot nélkülözi. A Pp. 98. §-ának első bekezdése akként rendelkezik ugyan, hogy azokban a perekben is, amelyekben az ügyvédi képviselet kötelező, a felek ügyvédi képviselet nélkül személyesen ... a perbíróság előtt egyességet köthetnek, a peres jogot egészben vagy részben elismerhetik, vagy arról lemondhatnak ; ennek a rendelkezésnek azonban nem lehet oly értelmet tulajdonítani, mintha a törvény a fél most megjelölt jogcselekményei részére a jogi hatályt csupán arra az esetre kívánná biztosítani; ha a fél a perbíróság színe előtt és élőszóval juttatja kifejezésre akaratelhatározását, nem lehet pedig ezt az értelmet tulajdonítani azért, mert nem férhet kétség egyrészt ahhoz, hogy a személyes cselekvés fogalmi köre a közvetlen, tehát élőszó útján való megnyilatkozáson felül az irat útján kifejezett, illetőleg bejelentett, tehát közvetett megnyilatkozást is magában foglalja, másrészt pedig ahhoz, hogy a fél akkor, amikor akaratelhatározását irat útján közli a bírósággal, éppen úgy a bíróság előtt végez jogcselekményt, mint abban az esetben, ha ez a perbíróság színe előtt és élőszóval történik. Ha tehát a kifejtettek szerint megengedettnek kell tekinteni egyebek között azt, hogy a fél a peres jogról a perbíróság előtt akként mondjon le, hogy erre irányuló akaratelhatározását