Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 109 Ha tehát a fegyelmi határozatot az illetékes fegyelmi szerv hozta, annak meghozatalánál a fegyelmi eljárásnak az ügy érdemleges eldöntésére befolyást gyakorolható lényeges szabályai megtartattak és a fegyelmi határozatban megállapított cselekmények olyanok, amelyek miatt az alkalmazottat a fegyelmi szabályzat értelmében az elbocsátás büntetésével lehet sújtani, akkor az alkalmazott a polgári bíróság előtt az elbocsátás tényéből magánjogi igényt nem érvényesíthet. Az előrebocsátottakból folyik azonban az is, hogy ha a polgári bíróság azt állapította meg, hogy a fegyelmi határozatot nem illetékes fegyelmi szerv hozta, vagy hogy az eljárásnak lényeges szabályai megsértettek, vagy ha olyan cselekmény miatt mondták ki büntetésképpen az elbocsátást, amely a szolgálati vagy fegyelmi szabályzat értelmében nem minősült elbocsátással büntethető szolgálati vétségnek: akkor hiányzik a szolgálati szabályzatban előírt szabályszerű fegyelmi eljárás és határozat, és ezért arra a munkaadó jogokat nem alapíthat. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a munkaadó a szolgálati szabályzat rendelkezései ellenére egyáltalában nem folytatott le fegyelmi eljárást, hanem az alkalmazottat rögtönös hatállyal fegyelmi eljárás nélkül bocsátotta el. A kir. Kúriának a I. B. alatt ismertetett két határozat meghozatala előtt évtizedeken át az volt az állandó gyakorlata (V. 39/1905., P. II. 2876/1924., P. II. 2831/1924., P. II. 3499/925., P. II. 1424/1930., P. II. 3311/1930.), hogy a fegyelmi eljárásnak az ügy érdemi eldöntésére befolyást gyakorolható lényeges szabálytalansága vagy teljes mellőzése azzal a következménnyel jár, hogy az elbocsátás okának a szolgálati szabályzatban előírt módon való megállapítása hiányában a munkaadó a polgári bíróság előtt a fegyelmi eljárás pótlásaképpen nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott elbocsátására törvényes oka volt. Ennek a jogi álláspontnak oka az a megfontolás, hogy akár jogszabály, akár a felek szerződése vetette alá a feleket a fegyelmi szerv hatáskörének, az elbocsátásra jogosító okok megállapítása csakis a fegyelmi eljárás rendjén történhetik, és a polgári bíróság nem vonhatja a saját hatáskörébe azoknak a kérdéseknek az elbírálását, amelyeket akár jogszabály, akár szerződés az. arra hivatott fegyelmi szerv hatáskörébe utalt. Következik ez a fegyelmi eljárás garanciális jellegéből is, mert a fegyelmi eljárás szabálytalansága vagy mellőzése azt jelentené, hogy a munkaadó mellőzte a rögtönös elbocsátásnak azt a kikötött feltételét, hogy az alkalmazott terhére rótt és az elbocsátást maguk után vonó tények megvizsgálását és eldön-