Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 1'.) volna, mert ilyen elutasító határozatot az alsóbírósági ítéletek nem tartalmaznak és ezért abban a keretben, hogy a felperes az elsőbíróság ítéletét a keresetet havi 114 pengő 80 fillér nyugdíját meghaladó részében meg nem támadta, a nyugdíj szabályzatnak ezt a kiegészítő rendelkezését alkalmazni kellett. = V. ö. Perjogi Dtár II. 346., IV. 2., VIII. 56., 57., IX. 138., 145., X. 55., 107., XI. 6., XII. 32., 46.; Hiteljogi Dtár IX. 149., XI. 40. 149. Végrehajtás terhével marasztalása a kényszer egyességet kötő s a Pénzintézeti Központ közbenjöttével felszámoló pénzintézetnek. (Kúria 1932. okt. 20. P. II. 4243/1931. sz.) A kir. Kúria : A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy az alperest az abban megállapított tőkének, életjáradéknak, kamatnak és költségnek a felperes részére a fellebbezési bíróság ítéletében megjelölt kényszeregyesség korlátai között és annak a feltételei szerint való megfizetésére végrehajtás terhével kötelezi; ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felülvizsgálati eljárás költségeit a felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok : I. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletének akként való megváltoztatásával, hogy az marasztalás helyett csupán megállapításra terjed ki, lényegében a felperesnek az alperes marasztalására irányuló kérelmét elutasította. Minthogy pedig ez az elutasítás a felperesnek a fellebbezési eljárásban fenntartott egész követelésére kiterjed, az pedig nem vitás, hogy ez a követelés az 5000 pengő felülvizsgálati értékhatárt meghaladja, az alperesnek a válasziratában előterjesztett azt a kérelmét, hogy a felülvizsgálati kérelem, mint a törvény (Te. 37. §) által kizárt jogorvoslat, visszautasíttassék, teljesíteni nem lehetett. II. A csődönkívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. M. E. sz. rendelet és az ezt kiegészítő rendeletek nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely akadályul szolgálhatna annak, hogy az adós az egyes hitelezők javára a követelések ama részének a megfizetésére, amely alól az egyesség bírói jóváhagyásával fel nem szabadul, ítélettel köteleztessék, és hogy az ilyen ítélet alapján a végrehajtás elrendeltessék és foganatosíttassák ; sőt a 6340/1927. M. E. sz. rendelet 7. §-ának azokból a rendelkezéseiből, amelyek az egyességnek a végrehajtás elrendelése és foganatosítása alkalmával való figyelembevételéről rendelkeznek, éppen az tűnik ki, hogy az egyességben