Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

64 Perjogi Döntvénytár. Mindezeknél fogva a kir. Kúria alaposnak találta az alperes felülvizsgálati kérelmében előadott azt a panaszt, hogy a jelen per elbírálását az eljárás bármely szakában hivatalból észlelendő pergátló ok zárja ki. (Pp. 180. §-ának 1. pontja és utolsó bekezdése, továbbá a Pp. 499., 540. §-ai.) Miért is a kir. Kúria idevonatkozóan a felülvizsgálati kérelemnek helyet adva, a pert a Pp. 182., 505. és 547. §-ai értelmében az alsóbírói ítéletek hatályon kívül helyezésével annyival inkább megszüntette, mert az 1868 : IX. tc. 8. §-ának s az -1881 : XXV. tc. 1. §-ának a Pp. 10. §-ával fenntartott rendelkezéseiből sem vonható — a kir. Kúria 9. számú döntvényének indokolása szerint — arra következtetés, hogy a jelen per elbírálása a rendes bírói hatáskör alá tartozik. Sőt e kivételes rendelkezések épp arra utalnak, hogy e kivételektől eltekintve ily ügyekben egyébként a bíróságnak nincs hatásköre. A fenti döntés következtében a felperes csatlakozási kérelme hatáskör hiányában elbírálható nem volt. Az összes perköltségek viselésére a kir. Kúria a felperest a Pp. 425. §-a és 429. § 2. bekezdése úgy 508. és 543. §-ai alapján azért kötelezte, mert a bíróság hatáskörébe nem tartozó eredménytelen per költségeire főleg a felperes adott okot azzal, hogy az alperes által hivatalából figyelembe venni kért pertgátló körülmény ellenére a pertől a Pp. 187. §-a értelmében el nem állott. = V. ö. Perjogi Dtár X. 4., Pht. 370. 123. /. A hagyaték mibenléte az adós örökösei elleni perben tisztázandó; ha azonban ez ott meg nem történt, a hagyatéki vagyon mibenléte a végrehajtás elrendelése előtt a felek meghallgatásával tisztázható, és ennek alapján a végrehajtás elrendelése kérdésében határozat hozható. — //. Ha az ítélet úgy rendelkezik, hogy a tőke és kamatkövetelést a végrehajtást szenvedők a hagyatékra vezetendő végrehajtás terhével kötelesek megfizetni, akkor a végrehajtáskérési, valamint a folytatólag még felmerülendő költségek is a végrehajtást szenvedőket nem korlátlanul, hanem csak a hagyatéki vagyonra korlátozottan terhelik. (Kúria 1933 jan 10 pk v 5930/1932. Sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 147. ; Fabinyi—Gottl gyűjt. VII. 1468. ; Térfy gyűjt. VIII. 472.