Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. két külön autonóm hitközséggé : úgymint dox hitközséggé alakult hitközségei közt, a hívők közreműködésével szerzett hitközségi vagyon tulajdonjoga iránt folyamatba tett perében 1884. évi március hó 7. napján hozott teljes-ülési határozatában. E határozatában ugyanis a kir. Kúria kimondotta, hogy a két különvált hitközség közt a hitközségi vagyon tulajdona iránt felmerült vitás kérdés pusztán a magánjog szabványai szerint el nem dönthető, mert e vagyon közös vallási és oktatási célokra rendeltetvén, egyúttal valláspolitikai tekintetek is irányadók. Ezért, s mert az ily kérdések eldöntését hasonszerű esetekben a gyakorlat, nevezetesen a képviselőház 1882. évi március hó 12-én hozott határozata, a kir. Kúria 1883. évi szeptember hó 11. napján kelt 9. számú döntvénye s az 1868 : IX. tc. is a rendes bíróságok hatásköre alá tartozónak nem tekinti, a kir. Kúria említett teljes ülési határozata a bírói hatáskör hiányát állapította meg. A bírói gyakorlat egyébként is az egyházi természetű vagyon tulajdonjoga iránt felmerült hasonló ügyekben következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez igények -elbírálása nem bírói hatáskör alá tartozik. így a kir. Kúria az előbb már felhívott 9. számú polgári teljes ülési döntvényében kimondotta, hogy azok a perek, amelyeket több gör. keleti hitközség, a gör. kath. vallásra áttért tagjaiból alakult gör. kath. hitközségek ellen az úrbéri rendezés alkalmával kihasított papi telek birtoka iránt tett folyamatba, nem a rendes bíróságok hatáskörébe, hanem közigazgatási útra tartoznak. E döntést is a kir. Kúria azzal indokolta, hogy a vitás kérdés tisztán a magánjog s a telekkönyvi rendtartás szabványai szerint el nem dönthető, hanem a döntvény indokolásában előrebocsátottakhoz képest vagy közkormányzati úton való elintézését vagy törvénjdiozási intézkedést igényel. A hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tárának III. kötetében 143. szám alatt közölt esetben — ahol úrbéri rendezés alkalmával kihasított papi telek tulajdonjoga iránt elbirtoklás címén tétetett a per folyamatba — a kir. Kúria 213/1904. számú határozatában hasonlókép kimondotta, hogy e kérdésben a döntés a kir. Kúria 9. számú döntvénye s a vallásos közoktatásügyi miniszter 4102/1883. számú rendelete szerint kizárólag közigazgatási hatáskör alá esik. Hasonlókép döntött a kir. Kúria az említett határozattár III. k. 153. sorszám alatt közölt 5036/1909. számú határozatában is, amidőn oly ingatlan tulajdona, birtoka s elvont haszna volt