Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Úgy az 1924 : XIX. tc. 162. §-a, mint a 18,400/1928. P. M. sz. rendelet 18. §-a értelmében a megrövidített köztartozás kiszabása, illetőleg megállapítása és beszedése a jövedéki büntetőeljárástól függetlenül, jövedéki kihágás esetében is, az illető közadóra vonatkozó jogszabály szerint történik. Az 1909 : XI. tc. 101. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsájtott 31,000/1928. I. M. sz. rendelet 2. §-ának utolsó bekezdése ezenfelül akként rendelkezik, hogy az illetékes hatóság által jogerősen kivetett, illetőleg megállapított közadótartozás jogossága és helyessége felől a jövedéki büntetőbíróság nem határozhat s a 14. § abban az esetben, ha a megrövidített és a megrövidítés veszélyének kitett közadó összegét az illetékes hatóság még nem állapította volna meg jogerősen, úgy a jövedéki büntetőbíróságot csupán az eljárás felfüggesztésének a joga illeti meg. Végül a 600/1927. P. M. sz. rendelet 149. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a pénzügyi hatóságnak a büntetőeljárástól függetlenül és még annak megindítása előtt a veszélyeztetett tartozást a vonatkozó törvények, illetőleg törvényes rendelkezések alapján meg kell állapítani s az így kivetett tartozás jogosságának és helyességének az elbírálása nem függ a büntetőbíróságnak a bűnügyben hozott határozatától. A felhívott törvényes rendelkezésekből megállapítható, hogy azok annak a kérdésnek elbírálását, hogy a keresettel töröltetni kért jelzálogjogok akár téves bejegyzés, akár a követelésnek bármely okból történt megszűnése következtében helyt foghat-e, a bírói, sőt a jövedéki büntetőbírósági hatáskör alól is kivonták és közigazgatási hatáskörbe utalták. E különleges hatásköri rendelkezésekkel szemben a Pp. 39. §-ának ama általános rendelkezése alapján, hogy telekkönyvi kitörlési perek kizárólag annak a bíróságnak az illetékességéhez tartoznak, amelynek területén az ingatlan fekszik, a bírói hatáskör a jelen esetben sikeresen nem vitatható. Ha ugyanis a különleges jogszabályok értelmében a bíróság a közadók helyes megállapítása, kivetése és fenn nem állása kérdésében döntésre hatáskörrel nem bír, s ha az a kérdés, hogy a keresettel töröltetni kért jelzálogjogok törlése helyt foghat-e, csupán annak az elbírálásával történhetik, hogy a vámtartozások megállapítása, kivetése az ily köztartozásra vonatkozó közjogi és közigazgatási jogi jogszabályoknak megfelelően történt-e s azok megszűnte e jogszabályok értelmében bekövetkezett-e, úgy a dologi jog törlésére vonatkozó perek illetékességét szabályozó Pp. 39. §-a nem szolgálhat alapul annak meggátlására, hogy a bíróság e törvényszakasz alapján