Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

4 Perjogi Döntvénytár. E pont szerint ugyanis, minthogy a csődtörvény 47. és 53. §-ai értelmében a csődtömeg tartozásai és költségei abból a tömegből elégítendők ki, amelyre vonatkoznak, olyan esetben, mikor az államkincstár a csődnyitás előtt a tömeghez tartozó vagyonra zálogjogot szerzett, a kincstári képviselő a felszámolási tárgyaláson köteles előterjesztést tenni aziránt, hogy a tömegnek zálogjoggal terhelt vagyonra vonatkozó tartozásai és költségei az általános tömeget terhelő tartozásoktól és költségektől elkülönítetten állapíttassanak meg. Következésképpen e rendelkezésből is kitűnik, hogy a csődtörvény 47. és 55. §-aiban a tömegtartozásokra és tömegköltségekre vonatkozóan biztosított előnyös kielégítés iránti jog a jelen esetben is figyelembe veendő, éspedig annyiban, amennyiben a valóságos tömegtartozások és tömegkövetelések a szóbanforgó külön tömeget terhelik. Ehhez képest a tömeggondnok alaposan panaszolja, hogy a másodbíróság téves és jogszabályba ütköző álláspontra helyezkedett akkor, midőn az elsőbíróság által tömegköltségként sorozott összegek sorozhatását az 1923 : VII. tc. 77. §-a alapján elvileg kizártnak tekintette. A másodbíróság idevonatkozóan ki nem zárt felfolyamodással megtámadott döntése tehát fenntartható nem volt. = Ad I. : V. ö. Hiteljogi Dtár I. 26., II. 22., IX. 51., 95. 5. A perbeli ellenfél eskü alatti vallomásával történő bizonyítás elrendelésének nem előfeltétele, hogy a bizonyító fél az Ő tényállításait valószínűsítse. (Kúria 1931. jún. 17. P. V. 5902/1929. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár II. 100., 140. 6. A perbeli képviselet hiányai a Pp. 505. §-a értelmében a fellebbezési eljárásban is pótolhatók, ha azonban az árvaszék által a kiskorú részére a fellebbezési eljárás során kirendelt ügygondnok a kiskorú nevében addig végzett jogcselekmények jóváhagyását kifejezetten megtagadja, az eljárást a Pp. 505. § 2. bek. 1. pontja alapján meg kell szüntetni. (Kúria 1931. szept. 22. P. III. 1627/1931. sz.)