Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

elégítendő. A kényszeregyességi eljárás befejezése után tehát az OKH a tagja ellen elrendelt csődönkívüli kényszeregyességben meghatározott teljesítési időtől függetlenül követelését a tag adósa ingó vagyonára végrehajtás útján az 1898 : XXIII. tc. 23. §-ában foglalt korlátok között érvényesítheti 122 Végrehajtás külföldi közokirat alapján. (Ppé. 33. és 36. §.) 92. A végrehajtás elrendelése végett megkeresett magyar bíróság a wieni tőzsdei választottbírósági határozat indokolásától függetlenül vizsgálja, hogy nevezett bíróság a jogsegélyszerződés 1. cikk 5. pontja értelmében illetékes volt-e ; önállóan vizsgálja tehát azt is, hogy az osztrák bíróság ítéletében elfogadott illetékességi ok megállapítására felhozott ténykörülmények a valóságnak csakugyan megfelelnek-e 83 Végrehajtás megszüntetése. (Ppé. 39. §.) 86. Mindkét peresfélnek pénzbeli kölcsönös marasztalása esetében joggal való visszaélésnek minősül, ha az alperesi ügyvéd a felperesek ellen megítélt költség iránti végrehajtás kérése előtt nem hívja fel a felpereseket arra vonatkozó nyilatkozat iránt, hogy ők — akiknek javára viszont az alperes ügyfeleivel szemben nagyobb összegű perköltség lett jogerősen megítélve — a beszámítási jogukat a végrehajtás tárgyává tenni kívánt perköltségre vonatkozólag gyakorolni kívánják-e. Megszüntetendő tehát — mégpedig a végrehajtási költségekre kiterjedőleg is — a végrehajtás, habár a felperesek a beszámítási jogot csak a végrehajtás megszüntetési keresetben gyakorolták 75 Felfolyamodás a végrehajtási eljárásban. (Ppé. 40. §.) 4. III. Az a fél, akinek felfolyamodása folytán a másodbíróság az elsőbíróság sorrendi végzésének felfolyamodással megtámadott részét helybenhagyta, e döntés ellen irányuló további felfolyamodása indokául nem hozhatja fel azt a körülményt, hogy az elsőbíróság végzésének általa meg nem támadott részét más érdekelt felfolyamodása következtében a másodbíróság megváltoztatta 2 84. A folytatólagos kielégítési végrehajtás elrendelése tárgyában hozott végzést felülbíráló másodbírósági végzés nem tartozik sem az 1881 : LX. tcikkben helyenként felsorolt, sem az 1912 : LIV. tc. 40. §-ának 3. bekezdésében kiemelt azok közé a másodbírósági végzések közé, amelyek ellen a harmadbírósághoz további felfolyamodásnak van helye, következéskép a másodbíróság a felfolyamodás visszautasítása kérdésében is végérvényesen dönt 74 150. Az a másodbírósági végzés, amely az előterjesztés tárgyában hozott elsőbírósági végzés ellen beadott felfolyamodást hivatalból visszautasítja, nem tartozik sem az 1881 : LX. tc.-ben helyenként felsorolt, sem az 1912 : LIV. tc. 40.