Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 111 évülését, amelyet a fél a per elvesztése esetére kíván a perbehívott ellen támasztani. A perbehívásnak a Pp. 89. §-ában említett másik két esete tehát, amikor t. i. a perbehívó pervesztés esetére a perbehívott követelésétől tart, vagy amikor a perbehívott a per tárgyát a maga részére igényli — az eldöntendő elvi kérdés szempontjából nem jön tigyelembe. Az elvi kérdés eldöntésénél előre kell bocsátani, hogy a régi magyar jogi felfogás az elévülésnek a hitelező részéről való megszakítását nagyon megkönnyítette. A régebbi magyar jognak a Hármaskönyv I. rész 78. és 79. címén s főkép az 1729 : XXXVII. törvénycikken alapuló álláspontja ugyanis az volt, hogy az elévülést a hitelező részéről nemcsak a kereset indítása, hanem a magánúton intézett barátságos felszólítás is félbeszakítja. (Frank Tgnác: «A Közigazság törvénye Magyarhonban)) II. köt. 650. lap, Ökrös Bálint: «Polgári magánjog» 1867. évi kiadás, 328. lap, s ugyanígy a Legfőbb ítélőszék elvi határozatai közé felvett 1870. évi november hó 5-én kelt 607. számú határozat.) Utóbb azonban az osztrák polgári törvénykönyv hatása alatt az a felfogás nyilatkozott meg úgy a jogirodalomban, mint a joggyakorlatban (Kúria 1882. évi szeptember hó 27-én 363. számú, 1889. évi május hó 23-án 1578. számú, I. G. 7/1896. szám), hogy az elévülést csak a hitelező részéről az illetékes bíróság előtt megindított kereset szakítja félbe, s a keresetindítással egyenlő joghatályúnak csupán a törvényben ilyennek, illetve az elévülés félbeszakítására alkalmasnak nyilvánított jogcselekményeket (pl. az 1876 : XXVII. tc. 87. §-a, az 1881 : XVII. tc. 15. §-a, az 1893 : XIX. tc. 7. §-a, jelenleg a Pp. 594. §-a) lehet tekinteni. De e mellett fokozatosan utat tört az a felfogás, hogy az elévülés félbeszakítására nemcsak a kereset indítása, hanem a jogosítottnak a per megindításával kapcsolatos egyéb ténykedései is alkalmasak (így a kir. Kúria 1899. évi február hó 22-én kelt I. G. 573/1898. számú ítélete). Sőt vannak joggyakorlatunkban olyan bírói határozatok is, amelyek a perbehívásnak is elévülést félbeszakító hatályt tulajdonítanak (így a győri kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának 82/1897. számú, a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának 124/1907. számú s a kir. Kúriának 1107/1912. V. számú határozata). Kiemelendő továbbá, hogy már a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezetének 1900-ban megjelent első szövege az 1340. §-ban a hitelezőnek a keresetindítással egyenlő hatályú cselekménye gyanánt említi meg többek közt a perbehívást