Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. tása miatt az igénylő nem zárható el attól, hogy az ingatlan elárverezése után megtartott sorrendi tárgyaláson az ingatlannal együtt elárverezett tartozék tekintetében igényét érvényesíthesse. 19g2 g pk y 5414/1931> sz>) A kir. Kúria: A másodbíróság neheztelt végzését helybenhagyja. Indokok : Az A. B. és társai elleni végrehajtási ügyben a többi közt árverés tartatott az 1167. sz. tkvi betétben felvett malomra és udvarra, s az árverés megkezdése előtt M. E. az árverési vételárra elsőbbségi igényt jelentett be azon az alapon, hogy a malomba felszerelt síkszitát és lisztfelvonót a tulajdonjog fenntartásával adta el végrehajtást szenvedőknek, s ezek neki vételár fejében 2414 P 50 f-rel tartoznak. M. E. ezt az igényét a malom 4400 P-t kitevő vételárára a sorrendi tárgyaláson is előterjesztette és fenntartotta. Az 1927 : XXXV. tc. 28. §-a szerint a jelzálogjog nem terjed ki az ingatlanok oly tartozékára, amely nem az ingatlan tulajdonosáé, vagy amely nincs az ingatlannal tartósan összekapcsolva ; s az, akit a tartozék tulajdona illet, az ingatlan árverésre kerülése esetében a 24,000/1929. I. M. sz. rendelet 8. §-a alapján előterjesztett kérelemmel, illetve igénykeresettel érheti el, hogy a tartozékot az ingatlannal együtt ne árverezzék el. M. E. ugyan az árverés megtartása előtt elmulasztotta az idézett rendelet 8. §-ában meghatározott eljárás s illetve igénykereset megindítását ; minthogy azonban az idézett rendelet 8. §-a nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezést, hogy az itt meghatározott időn túl és az árverés megtartása után az ingatlannal együtt elárverezett tartozékra vonatkozó tulajdoni igény érvényesíthető nem volna: az igénylő nem zárható el attól, hogy az ingatlan elárverezése után megtartott sorrendi tárgyaláson az ingatlannal együtt elárverezett tartozék tekintetében tulajdoni igényét érvényesíthesse, s abbeli mulasztásának, hogy a 24,000/1929. I. M. sz. rendelet 8. §-ának a rendelkezését be nem tartotta, csak az a következménye, hogy igénye most már nem magára a tartozékra, hanem csupán annak értékére terjedhet ki. Helyes ezeknél fogva a másodbíróságnak az a döntése, hogy M. E. elsőbbségi igénye az elsőbíróság végzésében felhozott okból vissza nem utasítható, s hogy a további eljárásban az igény tekintetében esetleg előterjeszthető kifogás folytán a perre utasítás vagy ennek hiányában a sorozás kérdésében lesz határozat hozandó.