Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

68 Perjogi Döntvénytár. kötelezi is a feleket arra, hogy mindazt megtegyék, ami a válásztottbirói szerződés érvényesítéséhez szükséges. — 77. A rendes bíróságnak a Pp. 772. §-óiban biztosított kinevezési jogkörében, mint többen, benne foglaltatik a rendes bíróságnak az a kisebb joga is, hogy a választottbíró (elnök) megválasztásánál a szerződésben a felekre nézve előírt kijelölést és sorshúzást a mulasztó fél helyett akkor is teljesítse, ha a szerződés nem mondja ki azt, hogy a szerződésszerű elnökválasztási eljárásban való közreműködést elmulasztó fél helyett a bíróság fog cselekedni. És a Pp. 779. §-a értelmében ennek nem akadálya az, hogy az egyik bíró ellen kizárási eljárás van folyamatban. (KÚRIA 1931- NOV> 4I P> IY. 5014/1931. sz.) A kir. Kúria: G. N. felfolyamodásának helyet ad és a másodbíróság megtámadott végzésének megváltoztatásával az elsőbíróságnak 5. P. 41,441/1932/2. szám alatti végzését helybenhagyja. Kötelezi A. K. felhívottat, hogy G. N. budapesti lakos felhívónak 1000 pengő eljárási költséget nyolc nap alatt fizessen meg. Indokok: Az 1925. évi december hó 8-án kelt A) alatti szerződés 21. pontja szerint a felek az ebből a megállapodásból felmerülő bármely per esetére egy három tagból álló választottbíróság kizárólagos illetékességének és hatáskörének vetették magukat alá ; amely választottbíróság oly módon fog megalakulni, hogy abban mindenik fél egy tagot delegál; az ily módon megnevezett két tag fogja azután az elnöknek tekintendő harmadik tagot megválasztani. Ha pedig a két tag az elnök személyében nem tudna megállapodni, az elnököt a következő módon választják meg : a szerződésben megjelölt személyek köréből mindenik fél javaslatba hoz 5—5 személyt, amelyek közül az ellenfelek egy-egy személyt választanak. Az ekként választott két személy között a sorshúzás fogja eldönteni, hogy ki lesz a választottbíróság elnöke. Arra az esetre, ha az ekként megválasztott bíróság bírája a választottbírói tisztéről lemondana, annak gyakorlásában bármiK oknál fogva akadályozva volna, úgy az érdekelt fél új bírót tartozik kijelölni; amennyiben pedig a fenti körülmények az elnök személyére nézve állanának be, az új elnök ugyanolyan módon fog kijelöltetni és megválasztatni, amint az az első elnökre vonatkozólag meg van állapítva. Egyebekben pedig a Pp.-nek a választottbírói eljárásra vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást.