Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

8 Perjogi Döntvénytár. okirat is alkalmas a teljesítési hely megállapodásszerű meghatározásának a bizonyítására, amely okirat a Pp. 318. §-a alapján megnyugtató bizonyítékként figyelembe nem vehető, a kir. Kúria azt is vizsgálta, hogy a B) alatti okirat a Pp. 318. §-a értelmében a fenti irányban bizonyítékul fogadható-e el. E részben arra való figyelemmel, hogy végrehajtást szenvedő határozottan tagadta, hogy az okirat nyomtatott része felolvastatott s neki, mint németül nem tudó félnek, anyanyelvén megmagyaráztatott volna, figyelemmel továbbá arra is, hogy végrehajtató azt is kijelentette, hogy idevonatkozóan bizonyítani nem kíván, a teljesítési hely megállapítása tekintetében a B) alatti okiratot a Pp. 318. §-a alapján sem mérlegelhette alkalmas bizonyítékként, éspedig annyival kevésbbé, mert a végrehajtást szenvedőnek az a beismefése, hogy ő a végreha jtatónál a B) alattiban foglalt megrendelést eszközölte s a megrendelést aláírta, nem alkalmas annak a bizonyítására, hogy az okiratnak a teljesítési hely megjelölését tartalmazó, védekezése szerint előtte nem ismert, fel nem olvasott és magyarul nem tolmácsolt, meg nem értett részét is elfogadta és aláírásával megerősítette volna. Mindezeknél fogva s mert a perbíróság illetékességét megállapító egyéb illetékességi ok fenn nem forog, ilyet maga a végrehajtató sem vitatott, a kir. Kúria a rendelkező rész értelmében határozott. A végrehajtató kifogásának és felfolyamodásainak sikeressége következtében az azokkal felmerült költségeket a végrehajtató viseli. = V. ö. Perjogi Dtár XI. 88., XIII. 69. 14. Magánjogi szempontból ahhoz, hogy több természetes személy egyesülése folytán jogképes jogi személy alakuljon, sem írott alapszabályok, sem kormányhatósági jóváhagyás vagy hatóságnál való bejelentés nem szükséges. Elég, ha az egyesület szabályos szervezet mellett, megengedett célra megalakult és a tagok vagyonától különálló vagyonnal rendelkezik s külön képviselet alatt áll. Ha azonban az alperesként perbevont társaságnak a tagok vagyonától különálló vagyona nincs, az nem jogi személy, tehát perbeli jogképessége sincs. (Bpesti kir. ítélőtábla 1930. márc. 27. P. XII. 1238/1930. sz.) = V. ö. Pht. 517., Perjogi Dtár II. 38.; Hiteljogi Dtár III. 35., 96 ; Magánjogi Dtár IX. 157., XI. 109., XVI. 105.