Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. indíthatására szükséges, hogy a kereshetőség a felhívott törvénycikk IV. fejezetében szervezett fegyelmi bíróság által s az ugyanott szabályozott fegyelmi eljárás útján előzetesen megállapíttassék. Egyébként azonban a magánfél nem zárható el attól, hogy az állami alkalmazott által hivatalos eljárásban neki okozott kár megtérítése iránt, amennyiben törvényes intézkedés kivételt nem tesz, a rendes bírósághoz forduljon; és az is általános szabály, hogy a törvényileg meghatározott kivételektől eltekintve, a kártérítési kereset fegyelmi eljárás előzetes lefolytatása nélkül is megindítható. *Ez alól a törvény a pénzügyi igazgatóság személyzetét és az igazgatóságnak alárendelt pénzügyi közegeket sem veszi ki Külön bíróságok. 2. A Pp. 413. és az 1874 : XVIII. tc. 5. és 7. §-ainak az a rendelkezése, hogy a kártérítési igény felemelése a rendes bíróságnál érvényesíthető, valamint az 1907 : XIX. tc. 82. §-ának az a rendelkezése, hogy a kártalanítási igény jogerős büntető ítélet alapján polgári peres úton érvényesíthető, az 1921. évi XXXI. tc. 15. § 2. pontja folytán a bírói hatáskört tárgyazó részükben hatályukat vesztették. Az utóbbi törvényes rendelkezés tehát egyaránt alkalmazást nyer, akár általában a munkaadó és a munkás közti viszonylatban bekövetkezett üzemi baleset folytán állott elő az érvényesített igény, akár a büntetőbíróság által megállapított büntetendő cselekmény által előidézett kártalanítási kötelezettségben leli alapját. Ennélfogva a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső Máv. pályamunkás által szenvedett üzemi balesetből kifolyólag a Máv. ellen a korábbi perben a rendes bíróság által megállapított járadék felemelésére irányuló kereseti igénynek elbírálása nem a rendes bíróság, hanem a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartozik 4. I. Ha a rendes bíróság úgy találja, hogy a haszonbéremelési igény a vegyes bírósághoz tartozik, nem teszi át az iratokat a vegyes bírósághoz, hanem megszünteti az eljárást, mert a 6140/1923. M. E. 12. § 3. bek. csak a vegyes bíróság helyi illetékességére vonatkozik 5. I. Terményben vagy annak mindenkori egyenértékében megállapított haszonbérnek a szerződés létrejötte után bekövetkezett gazdasági lehetetlenülés miatti felemelése a vegyes bíróság hatáskörébe tartozik 6. A cseh-szlovák köztársaság területén lakó, illetőleg ott székhellyel bíró személyekkel szemben fennálló régi osztrák és magyar koronában keletkezett követelések és tartozások összeírása tárgyában kibocsájtott 3600/1924. M. E. számú rendelet nem tartalmaz oly intézkedést, hogy a bejelentés alá eső követelés érvényesítése nem tartozik polgári perútra, vagy hogy az külön eljárásnak van fenntartva; és a fizetendő pénznemnek és az átszámítási árfolyamnak ezidőszerinti határozatlansága csak az ügy érdemi elbírálását akadályozza és a bírói eljárás felfüggesztését indokolja. Ez nem pergátló körülmény és nem szolgálhat az eljárás megszüntetésének alapjául