Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

122 Perjogi Döntvénytár. törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz. Ez a szabály a Te. életbeléptetése előtt már folyamatba tett házassági perekben elvileg nem nyer alkalmazást, azonban a 49,000/1930. I. M. számú rendelet 37. §-ában foglalt jogszabály szerint a jogosult kérheti a törvényes kiskorú gyermek elhelyezése és tartása kérdésében az ügynek a gyámhatósághoz való áttételét. E tekintetben a felhívott jogszabály nem tesz semmiféle különböztetést, tehát a jogosult fél kérelmének teljesítését az se akadályozza, ha a házassági per bírósága a Pp. 674. §-a értelmében már határozott. Errevaló tekintettel tehát a kért ügy áttételének nem akadálya az, hogy a debreceni kir. ítélőtábla 1931. évi február hó 23-án P. III. 2302/1930/27. sorszám alatt a kiskorú elhelyezése és tartása kérdésében a Pp. 674. §-a értelmében határozott és hogy a kir. Kúria ezt a felfolyamodással megtámadott végzést érdemben helybenhagyta. Mindezekre tekintettel a felperesnek 1923. évi február hó 23-án — a táblai végzés hozatala napján — 28. sorsz. alá érkezett áttételi kérése elvileg elkésettnek nem tekinthető, amihez képest a fellebbezési bíróságnak elutasító végzése megváltoztatandó s az ügy a rendelkező rész értelmében a gyámhatósághoz átteendő volt. 163. Záros határidőhöz kötött (átértékelési) keresettel szemben emelt per függőségi kifogás elvetése. (Kúria 1931. márc. 13. P. I. 1064/1929. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja és arra kötelezi őt, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 25 pengő felülvizsgálati eljárási költséget. Indokok : A fellebbezési bíróság megállapítása szerint a felperes a jelen perrel érvényesített örökrész átértékelése iránti igényét már érvényesítette a soproni törvényszék előtt 1050/1925. számú újított perben. Az alperes errevaló tekintettel perfüggőség címén pergátló kifogást emelt. Tekintettel azonban arra, hogy az 1928 : XII. tc. az átértékelési igények érvényesítését záros határidőhöz kötötte, tekintettel továbbá arra, hogy a felperes követelése már lejárt és így a záros határidő reánézve a törvény életbeléptetésekor kezdődött, a felperes a perújítás eredményét meg nem várhatta, mert annak elutasítása esetén az igényét elvesztette volna.