Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

110 Perjogi Döntvénytár. nyugszik, mint az elsőrendű alperessel szemben, t. i., hogy elsőés negyedrendű alperesek, mint ingatlaritárstulajdonosok, a felperesnek ingatlanilletőségét ellenszolgáltatás nélkül haszonélvezik és e közös tulajdonosokkal szemben a tulajdonközösség megszüntetése iránt érvényesített jog közös is, a Pp. 77. §-a alapján a felperes a másod- és negyedrendű alpereseket is perbe vonhatta keresetlevelével az elsőbíróság előtt, minthogy a velük szemben támasztott kereseti igény csupán az értékre tekintettel tartoznék elkülönítés esetén a kir. járásbíróság hatáskörébe. Ezek szerint a másod- és negyedrendű alpereseknek a Pp. 180. §. 3. pontjára alapított, hatáskör hiányát tárgyazó pergátló kifogása alaptalan, a fellebbezési bíróságnak vonatkozó döntése az alaki jogot sérti, a kir. Kúria ezért a felperesnek e részben sikeres felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a másod- és negyedrendű alpereseknek a Pp. 180. § 3. pontjára alapított hatáskör hiányát tárgyazó pergátló kifogását is elvetette és őket a Pp. 543. és 424., 425., 501. §-ok értelmében a pergátló kifogással felmerült és a rendelkező részben kitett összegű elsőbírósági, fellebbezési és felülvizsgálati összköltség viselésére kötelezte. Az elsőrendű alperes részéről felülvizsgálati költség fel nem merült. = Ad III. : Az 521. § 2. bek. szövege és rációja a fenti álláspont ellen szól. A jogorvoslatot megszorító szabályok szorosan magyarázandók. 142. A felülvizsgálati bíróság a feloldó végzésben a bizonyítás mikénti lefolytatására utasítást adhat. (Kúria 1931. márc. 6. P. VI. 4976/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IV. 6., VIII. 19., XI. 78. 143. I. Az ügyvédi munkadíj összegét, más megállapodás hiányában, a Ppé. 18. §-ában kiemelt szempontok szerint kell meghatározni, ezek között azonban az adós általános vagyoni helyzete nem szerepel. — 77. Az a körülmény, hogy az ügyvédi díjkövetelés is a kény szer egyesség hatálya alá esik, az összeg megszabásában közömbös, vagyis ezen a címen nem lehet a munkadíjat bővebben megállapítani, mert ez az egyességi eljárás céljával és a hitelezők egyenlő jogállásával ellentétben lenne. (Kúria 1931. febr. 17. P. VI. 5915/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VI. 45.