Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

90 Perjogi Döntvénytár. tartalmaznak, a tkvi rdts. 145. és 135. §-ának helyes értelme szerint felfolyamodásnak helye nincs. (Kúria 1931. márc. 7. Pk. V. 6159/1930. sz.> = V. ö. Perjogi Dtár XIII. 53., 54., 93., XIV. 28., 29., 44. 116. A Pp. 423. §-a utolsó bekezdésének a rendelkezése nincs összefüggésben a biztosítási végrehajtás kérdésével, hanem annak csak perjogi vonatkozásai vannak az anyagi jogerő és a perújítást illetően (Pp. 536. § utolsó bekezdése). A Ppé. 50. § ut. bek. pedig, amely biztosítási végrehajtást enged az ítélet alapján a fellebbezési határidő eltelte előtt, ha a veszély igazoltatik, az állandó bírói gyakorlat szerint (Kúria Pk. V. 8171/1926., Pk. V. 628311930.) nem terjeszthető ki a bírói egyesség esetére, mert a két esetben a jogi helyzet különböző már annálfogva, hogy a bírói egyesség ellen fellebbvitelnek helye nincsen s így fellebbvitel nem áll útjában annak, hogy az egyességileg meghatározott teljesítési idő után kielégítési végrehajtás vezettessék. De a Ppé. 50. § első bek. sem alkalmazható, ha az egyességileg meghatározott teljesítési idő még be nem következett. (Kúria 1931. febr. 28. Pk. V- 8421/1930. sz.) = E szerint a nem jogerős ítélet kedvezőbb a hitelezőre, mint a jogerős bírói egyesség ; mert az előbbinek az alapján, veszély esetében, biztosítási végrehajtásnak helye van, egyesség alapján ellenben ennek nincs helye. 117. Való ugyan, hogy a V. T. 119. §-a értelmében a kielégítési sorrendet az érdekeltek meghallgatása után a foglalás sorrendjében a bíró állapítja meg; abban az esetben azonban, ha vitássá válik, hogy két vagy több foglalás egyidejűleges-e, s hogy a végrehajtatok a lefoglalt ingók elárverezése esetében követeléseik arányában nyernek-e kielégítést, ezt a kérdést a sorrendi tárgyalást vezető bíró el nem dönti, hanem ez a vitás kérdés külön perre utasítandó és csak contradictorius eljárás alapján döntendő el a Pp. szerint arra illetékes bíróság útján.