Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 85 lehetséges, mert a felől, hogy a pertársakként tekintendő személyeket a perköltség miképpen terheli (Pp. 429. §), csak az ügy érdemét eldöntő határozatban lehet alaposan állást foglalni. A fellebbezési bíróság 5000 pengő biztosíték letételére kötelezte a végrehajtatót. Ez az összeg, figyelemmel a 20,000 pengős perértékre, túlzottnak mutatkozik és ezért a kir. Kúria -csak 4000 pengőt vett számba. Ami a letétel elmulasztásának következményeit illeti, az ebben az esetben nem a Pp. 499. §-ának 4. bekezdése szerint igazodik, mert ez a bekezdés csak a fellebbezési eljárási költség (tehát a további költség) letételének elmulasztása esetében alkalmazandó. A jelen esetben azonban az egész eljárási költségre kiható pergátló kifogásról van szó, amidőn a letétel elmulasztása a Pp. 182. §-ában meghatározott általános következményt, vagyis a per megszüntetését vonja maga után, de természetesen csak annyiban, amennyiben a felperes a letételre kötelezett dr. S. T. érdekében lépett fel. Az ilyen értelmű változtatás egyébként azon alapszik, hogy a felperes által előterjesztett támadás és kérelem keretében a megszüntetés a nevezett végrehaj tatóra elvileg előny ösebb, mint az érdemben elutasító elsőbírói ítélet elleni fellebbezéstől elállottnak kimondás. Az elsőbírói költségre vonatkozó feltételes ítéleti rendelkezés a döntés következménye, de a kir. Kúria ennek a költségnek csak egy részét vette számba, mert a költség voltaképpen az ügy érdemében merült fel. = V. ö. Perjogi Dtár IV. 22., VIII. 23., IX. 86., X. 14. 107. Ha a végrehajtás külföldi cég ellen rendeltetett el, ugyanez a cég azonban a belföldön is be van jegyezve s a végrehajtás a belföldi cég ellen foganatosíttatik, utóbbi a végrehajtást elrendelő végzés ellen jogorvoslattal élhet. (Kúria 1931. márc. 21. Pk. V- 8600/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IV. 16. 108. A jelzálogtörvény 64. §-ának 2. bekezdése értelmében a keretbiztosítéki jelzálognál a telekkönyvileg bejegyzett keret, a biztosított jogviszonyból származó követelésnek nemcsak tőkeösszege, hanem bármely jogalapon járó kamata erejéig akkor is biztosítékul szolgál, ha a tőke kamatainak a biztosítására külön jelzálog százalék•szerüleg kitüntetve vagy további kerettel bejegyezve nincs I