Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 01 3i perfeljegyzés elrendelésére irányuló felfolyamodásnak helyet nem adhatott. = V. ö. Perjogi Dtár VII. 25., X. 34. — Itt a perfeljegyzést megtagadó végzés az érdem kérdésének prejudikál, ami nem aggálytalan. 82. A gondnokság alá helyezés iránta Gy. T. 28. § b) vagy c) fontja s az 1885: VI. tc. 4. §-a alapján az árvaszéki ügyész által indított keresetnek elutasítása folytán a Pp. 723. §-a értelmében ebben az esetben is alkalmazandó 714. §-a alapján az eljárás költségeit a Pp. £44. § utolsó bekezdésében foglalt hasonló rendelkezésnek megfelelően az államkincstár viseli, ez a költség tehát nem csupán az előlegezendő szakértői díjakra vagy a bíróság netáni kiszállási költségeire vonatkozik, hanem a félnek az eljárás rendén a védelem célirányos érvényesítésével felmerült minden szükséges költségét, tehát az ügyvédi képviseleti költséget is felöleli. Azonban ezzel a marasztalással az államkincstár közvetlenül fizetésre nem kötelezhető, hanem az államkincstár által viselendő ennek a költségnek csak a 61,209/1916. I. M. rendelet értelmében az ügyben elsőbíróságként eljárt kir. törvényszék irodaátalányából a 72,600/914. I. M. rendelettel előírt kiutalását kell az ítéletben elrendelni. (Kúria 1931. jan. 7. P. III. 3462/1930. sz.) 83. Ha a perbehívási kérelem előterjesztésekor a fellebbezési bíróság megítélése szerint a per érdeme a végéidöntésre alkalmas, a perbehívottat, amennyiben perbe kíván lépni, csak az a jog illetheti meg, hogy a meghozandó ítélet ellen jogorvoslattal éljen. Nem sérti ennélfogva a fellebbezési bíróság az eljárási jogot, amidőn a perbehívásra tekintet nélkül ítéletet hoz. (Kúria 1930. dec. 11. P. III. 983/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VII. 76., IX. 33. 84. Külön megállapodás nélkül az ügyvéd a 38. sz. jogegységi határozatban foglaltak szerint ugyan jogosult