Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 51 gánjogi jogsérelmek orvoslására pedig — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — a rendes bíróság hivatott. Minthogy ezek szerint a felperes kárkövetelése az alperesek ellen magánjogi jellegű igény s az jogorvoslattal elhárítható nem volt, a követelés érvényesítése a rendes bíróság, éspedig a Pp. 2. § 2. p. értelmében a törvényszék hatáskörébe tartózik és azt más hatóság eljárásának megelőzni nem kell: nem sértett ennélfogva jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amidőn az alperesek pergátló kifogását elutasította és a felmerült költségekben az alpereseket elmarasztalta. Annak a kérdésnek az elbírálása azután, hogy magánjogi értelemben vett tilos cselekmény esete tényleg fennforog-e s hogy az alperesek eljárása vagy mulasztása okozta-e a felperes kárát, az ügy érdemére tartozik. A sikertelen felülvizsgálat költségeit az alperesek viselik. (Pp. 543., 508. és 424. §.) = A kérdés vitás. — A hatáskóli bíróság több esetben a fentivel ellenkező álláspontra helyezkedett. V. ö. HB. 23/1927., 56/1929.; Perjogi Dtár III. 18., 21., IV. 1., VI. 44., XI. 120. 71. Felek meghallgatása végett mindkét alsóbíróság végzésének feloldása a nem világos bírói egyesség alapján kért végrehajtás elrendelése előtt. (Kúria 1931. jan. 9. Pk. V. 8107/1930. sz.) A kir. Kúria : A másodbíróság végzését az elsőbíróság végzésére is kihatással feloldja és az eljárt elsőbíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Egyúttal a végrehajtást szenvedő jelen felfolymodásának költségét 12 P-ben állapítja meg. Indokok: A végrehajtást szenvedő, mint felperes által végrehajtató, mint alperes ellen özvegyi haszonélvezeti jog megváltásáért kötelezett szolgáltatások iránt indított perben a peresfelek között az elsőbíróság előtt 1930. február 11-én felvett jegyzőkönyvbe foglaltan létrejött bírói egyesség szövege szerint : «. . . felperes arra kötelezi magát, hogy a kereseti ingatlanon levő gazdasági épületeknek az alperes által közös használatát akadályozni nem fogja ; ez épület felerészben megy az alperes birtokába*. Ezen bírói egyesség alapján az alperes a gazdasági épületek felének birtokba és használatbaadása iránt kielégítési végrehajtást kért. Minthogy a bírói egyesség fentidézett szövege nem tartalmaz világos és határozott rendelkezést abban a tekintetben, 4*