Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 53 sen használt erdők állagának az elidegenítésére, egyénenkint felosztására és megterhelésére a közös birtokosok gyűlésének a hatásköre nem terjed ki. Az 1913 : X. tc.-hez tartozó miniszteri megokolásból (dr. Térti Gyula, «Magyar Törvénytár», 86. lap, 2. bekezdés és 115. lap 42. § 2. jegyzet) az tűnik ki, hogy a szén is a legelő rendkívüli haszonvételei közé tartozik. A legelő alatti szén hasznosítása azonban kétségtelenül nem tartozik az 1894 : XII. tc. 6. §-ában említett legelőérdekeltségi közgyűlés hátáskörébe (e törvény 6. és 7. §). Tehát a legelővel kapcsolatos szénhasznosítás joga és az e fölötti rendelkezés az úrbéres, illetve zsellérközönséget illeti az általános magánjog szabályai értelmében. Tekintve azonban azt, hogy a legelő és erdő alatti szénkutatási és bányászási jogának bérbeadása egységes elintézést kíván és kétség esetében a tulajdonostársak jogkörébetartozást kell vélelmezni (mert minden abból kétségtelenül ki nem vett jogosultság az utóbbiak általános hatáskörében marad): az úrbéresek és zsellérek, mint tulajdonostársak, úgy az erdő, mint a legelő alatti szénre vonatkozó jogok együttes bérbeadására jogosítottaknak tekintendők. Ez állásponthoz képest ezúttal nem kellett dönteni abban a kérdésben, hogy az erdő alatti széntermelés állagelidegenítés vagy rendkívüli haszonvétel tekintete alá esik-e és ehhez képest annak bérbeadás útján hasznosítása egymagában (a legelő alatti széntől önállóan) a közönség összességének közgyűlése vagy az 1898 : XIX. tc. 25. §-ában említett közgyűlés hatáskörébe tartozik-e? Az általános magánjogi szabályok szerint a közös dolog tekintetében a kezelés és haszonvétel módját a részesek szótöbbséggel is meghatározhatják. Ebből folyóan a jelen esetben a felperes közönség részesei többségi határozattal rendelkezhettek a per megindítása és a keresetet indítóknak megbízása kérdésében. Ha tehát az 1926. június 18-i határozathoz az úrbéres és zsellérbirtokosok birtokarány szerint való többsége hozzájárult, közömbös az, hogy a gyűlést a nyomásos gazdák részére alkotott szervezeti szabályokban (19. sor. 5. és 20. sor. 4. NB.) megszabott módon hívták-e össze, a szolgabíró jogosan elnökölt-e, helyesen döntött-e harmadfokon a földmívelésügyi minisztérium és hogy a hatóságok helyesen hivatkoztak-e a törvényekre. Mert a határozat ez esetben is megáll, mint a tulajdonostársakból álló közönség akaratnyilvánítása. Ámde a 10. sor. NB. jelű, hiteles másolatban csatolt s a közgyűlés lefolyásáról felvett jegyzőkönyv alapján megállapíttatik, hogy a közgyűlést a kurittyáni volt úrbéres és zsellérközön-