Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 51 tolt 123. sz. tkvi betétben a «Kurittyáni volt Úrbéres Telkesek és Zsellérek Összessége*) nevén vannak és hogy a jelen perbeli keresettel megszüntetni kívánt szerződés ezekre az ingatlanokra vonatkozik. A keresetet a «Kurittyáni volt Úrbéres és Zsellér Közönség» képviseletében F. K. és társai kurittyáni lakosok indították, illetve az erre vonatkozó ügyvédi megbízást ők állították ki. A fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy az 1926. június 18-án tartott és 10. sor. NB. jelű jkv. szerint lefolyt rendkívüli közgyűlés nem a volt úrbéresek és zsellérek, hanem a nyomásos gazdák közgyűlése volt, amely az előbbiek tulajdonát tevő ingatlanokra vonatkozóan jogérvényesen nem rendelkezhetett és ezért a jelen per vitelére meghatalmazást nem adhatott. E tényállás alapján hivatalból észlelte a törvényes képviselő igazolásának és felhatalmazásának a hiányát és a pert a Pp. 180. §-a 6. pontja alapján megszüntette. A kir. Kúria alaposnak találta a felperes felülvizsgálati kérelmét és a pergátló körülmény megállapítását mellőzte a következő okokból : A jelen per útján megszüntetni célzott 13 sor. NB. jelű szerződés akként jött létre, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemhez csatolt, az alperes által a válasziratban tartalmi hűség tekintetében nem kifogásolt, a Pp. 533. §-a I. bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban is felhozható volt jegyzőkönyv által bizonyítottan az 1921. szeptember 21-én tartott «birtokossági közgyűlés* határozta el az úrbéresek és zsellérek tulajdonát tevő erdő- és legelőterület alatt levő szénjogának bérbeadását az alperes jogelődének és utasította P. J. gazdasági elnököt, hogy a szénbérleti szerződést az úrbéres telkes gazdák és zsellérek nevében és megbízásából kösse meg ; ami ez alapon meg is történt úgy, hogy ebben (13. sor. NB.) bérbeadóként «Kurittyán község úrbéres telkesgazdák és zsellérek közönsége» van megemlítve és a szerződést a bórbeadó részéről a megbízott P. J. elnök, mint gazdasági elnök írta alá. A m. kir. földmívelésügyi minisztériumnak az alább említett, 1926. június 16-i közgyűlési határozat helybenhagyása tárgyában hozott, 1927. január 19-én 109,735/1927. VI. 4. szám alatt kelt határozatában nem tesz kifogást a szerződésnek a fentebb jelzett módon megbízott útján történt megkötése tárgyában ; ellenkezően, amikor a szerződés szükséges jóváhagyása tekintetéből bizonyos, ott megjelölt másirányú pótlásokat rendel el azzal, hogy ezek teljesítése után a szerződés jóváhagyása alá terjesztessék, a szerződésnek a jelzett módon történt megkötését nem találta helytelennek. Ha azonban a felperes közönség ilyen 4*