Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

xvi Tartalommutató. Lap 56. I. A perújítás folyamatbatétele önmagában véve még nem alkalmas arra sem, hogy az alapperbeli ítélet végrehajtását felfüggessze. Még kevésbbé alkalmas tehát oly per folytatásának megakadályozására vagy felfüggesztésére, amely azt célozza, hogy az alapperben pusztán csak megállapított kártérítési igény a kötelezett személlyel szemben valósággal kielégítéshez jusson 47 62. Annak a panasznak a figyelembevételét, amelyben a perújítók azt vitatják, hogy az alapperbeli fellebbezési bírósági ítéletben foglalt ténymegállapítás megjelölt részében az ott felvett bizonyító adatok jogszabályellenes mérlegelésének eredménye, kizárja a perújítási eljárásnak az a korlátja, amely az alapperbeli ténymegállapítást csak a perújítás során szolgáltatott ugyanazon tényre vonatkozó lij bizonyítékok mérlegelése kapcsán engedi meg vizsgálat alá venni 60 64. I. Az újított pernek azok között a felek között kell lefolynia, akik között az alapper lefolytattatott, illetve azok között, kik az alapperben szerepelt felekkel törvénynél fogva egy személynek tekintendők ; és az a körülmény, hogy a felperes az alapperbeli ítélet folytán reá visszahárult ingatlanrész fölött annak az alapper befejezése után történt elidegenítése folytán már nem rendelkezhetik, következőleg az újított perben hozott ítélet vele szemben nem lesz végrehajtható, a felperesnek a perújítási eljárásban való részvételét nem teszi feleslegessé: mert alperes a felperes jogutódjaitól a reájuk átruházott ingatlanrészt a perújítás keretén kívül sikerrel csak akkor követelheti, ha az újított per útján az alapperben hozott ítéletnek jogelődükre vonatkozó részét is előzőleg hatálytalanítja. — II. Aki az elhalt alapperbeli felperes utáni öröklési igényeiről lemondott, annak a perújításban való részvétele felesleges 62 96. Az alapperbeli jogi álláspont helytelen, az anyagi jogszabályoknak meg nem felelő volta címén perújítás nem kérhető 89 109. I. Ha az alperes korábbi gyámja a gyámi tiszt viselésére alkalmatlan volt, az alperest tehát úgy kell tekinteni, mint akinek az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől újabb gyámjának kinevezéséig nem volt törvényes képviselője : a perújítási határidő kezdőpontja kérdésében az alperes csak újabb gyámjának kinevezésével jutott abba a helyzetbe, hogy perújítási okait érvényesíthesse. — II. Az, hogy az alperes gyámhatóságát az alapper folyamatbatételéről nem értesítették, a Pp. 563. §-ának 4. pontjában szabályozott perújítási okot nem állapítja meg. — III. Változatlan tényállás mellett az alapperbeli jogi döntés perújítással sikeresen meg nem támadható. — IV. Keresetfelemelés kizárása az újított perben 104 112. II. Perújítás azon az alapon, hogy a szakértők ténybeli tévedésben voltak 108 Bányaügyek. (Pp. 583—587. §.) 31. I. A bányavégrehajtási ügyekben irányadó Id. Törv. Szab. I. Cím 102. §-a értelmében két egybehangzó végzés ellen is helye van a további felfolyamodásnak. — II. Amikor a bánya-