Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

118 Perjogi Döntvénytár. zárlat elrendelésének nem volt törvényes alapja, a zárlatot kérő pedig az 6 igényét perrel sem érvényesítette: a zárlatot szenvedő a zárlat megszüntetését a törvény rendes útján keresettel szorgalmazhatja, s ily perben a felülvizsgálati kérelemnek két egybehangzó ítélettel szemben is helye van. —II. A zárlat az ingatlanok állagának vagy haszonélvezetének osztatlan hányadrészeire vonatkozóan is elrendelhető és foganatosítható: mert osztatlan közösségben levő tulajdonostársak egyikének vagy másikának tulajdoni jutalékára elrendelt zárlat esetében, úgyszintén egy személynek kizárólagos tulajdonában levő ingatlant osztatlan közösségben szerző felek egyike vagy másika érdekében, tehát csak az őt illető osztatlan hányadrészre elrendelt zárlat esetében, a zárgondnokot éppúgy nem illetvén a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársak osztatlan hányadrészeire vagy az osztatlan közösségben szerző felek közül a zárlatot nem, szenvedő szerző felek illetőségére semmi jog sem, mint ahogy nem illette semmi jog sem a zárlatot szenvedő tulajdonostársat vagy szerzőtársat a ?árlatot nem szenvedő tulajdonostársai osztatlan hányadrészeire vagy a zárlatot nem szenvedő szerzőtársának az illetőségére: az osztatlan ingatlanrészre és annak haszonélvezetére elrendelt és foganatosított zárlat esetében a zárgondnoknak éppúgy csak a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársakkal vagy szerzőtársakkal egyetértően kell eljárni a, közös ingatlan kezelése és használata tekintetében, miként ilyen egyetértően kellett eljárnia a zárlatot szenvedő tulajdonostársnak vagy szerzőtársnak a zárlat foganatosítása előtt, amikhez képest valamely ingatlan osztatlan hányadrészének állagára meg használatára vezetett zárlat a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársakra vagy szerzőtársakra vonatkozóan nem sérelmes. (Kúria 1930. márc. 28. P. V. 5448/1929. sz.) = Ad I. : Klasszikus példája annak a szabálynak, hogy a jogerős perenkívüli határozat per útján oly okból is megdönthető, amely a perenkívüli eljárásban is a bíróság előtt ismeretes volt. — 4d II • V ö Peri Dtár VII. 133.