Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 115 Indokok: A felperes ellen folyamatban volt csó'dönkívüli kényszeregyességi ügyben létesült s jogerősen jóváhagyott magánegyesség alapján a budapesti kir. ítélőtábla P. VIII. 4438/1928/27. számú H) alatti végzésével alperes javára a felperes ellen 6712-35 líra tőke, ennek 1926. június 28-tól járó 5 °/0, kamata, továbbá 337*69 P eddigi, 70 P végrehajtáskérési és 64 P felfolyamodási költség erejéig azért rendelte el a kielégítési végrehajtást, mert az alperes cég előterjesztett kérelme szerint annak ellenére, hogy a jóváhagyott egyesség folytán felperes az alperes követelését 13,031*80 lira erejéig tartozott kielégíteni, felperes 1926. december végén csupán 9900*66 líra értékű árut szállított le s így felperes az alperessel szemben fizetési kötelezettségének eleget nem tett. Az elsőbíróságnak a fellebbezési bíróság által is elfogadott, e részben meg sem támadott, tehát irányadó tényállása szerint alperes a felperes által a B) és C) alattiak értelmében visszaadott árukban 13,187*30 líra értéket kapott s ezzel alperes a teljes 40 °/0-os kvóta követelését már a kényszeregyességi fizetési határidő kezdete előtt megkapta. Minthogy pedig a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás tárgyában kibocsátott 1410/1926. M. E. sz. rendelet 92. §-a értelmében az egyesség bírói jóváhagyásával az adós felszabadul az. egyességben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól a nélkül, hogy az elmaradó teljesítésért, avagy a részére engedett egyéb előnyökből a hitelezőkre háruló hátrányokért megtérítést kellene adnia, s minthogy a fentiek szerint felperes a visszaadott árukkal az egyességben vállalt kötelezettségének az alperessel szemben eleget tett : nyilvánvaló, hogy alperes végrehajtási joga a Ppé. 39. §. értelmében olyan ténykörülmény alapján, amely az egyesség megkötése után történt, egészben elenyészett. Elenyészett pedig ez a végrehajtási jog arra való tekintet nélkül, hogy felperes akár az egyesség megkötése és a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése előtt, akár az ezutáni időben a B) és C) alattiakban jelzett és átadni kötelezett árukon kívül még az alperessel szemben bizonyos összegű készpénzbeli megtérítés iránt is kötelezettséget vállalt, mert a kényszeregyességi ügyben létesült egyességet meghaladó kötelezettségvállalás a kényszeregyességi eljárás keretében a végrehajtás elrendelésének alapjául nem szolgálhat. Ezek szerint tehát a fellebbezési bíróságnak a fentiekkel ellenkező döntése sérti az anyagi jogot, miért is mellőzve a készpénzfizetést illető kötelezettségvállalás tekintetében megállapított tényállásra vonatkozó s a döntés folytán tárgytalanná vált felülvizsgálati támadásnak érdemi elbírálását, az anyagi 8*