Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)
Perjogi Döntvénytár. 103 Ugyané törvény 106. §-a szerint a bizottság ily határozatai ellen beadható felfolyamodások felett a 73. § szerint illetékes törvényhatóság alispánja, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármester dönt. Az alispánnak (polgármesternek) az ártérfejlesztési munkálatra vonatkozóan hozott e határozatai ellen végül a 108. § értelmében csakis a törvények meg nem tartása vagy azok helytelen alkalmazása alapján lehet a földmívelésügyi miniszterhez felfolyamodni (illetve az 1901 : XX. tc. értelmében felülvizsgálati kérelmet beadni), ki azon esetben, ha a határozatot feloldja, az ügyet újabb határozathozatal végett egy más alispánhoz utasítja. Egyébként az alispán által hozott ilyen határozatban meg nem nyugvó fél birtokon kívül a törvény rendes útján kereshet orvoslást. E jogszabályokból nyilvánvaló, hogy a felperesek az elkészült ártérfejlesztési munkálatok megváltoztatására irányuló kereseti igényüket csak abban az esetben érvényesíthetik polgári per útján, ha előzően az e kérdésben előírt közigazgatási hatósági eljárást a törvényben előírt módon igénybe vették. Ez az eset azonban a felpereseknél be nem következett. Az a tény ugyanis, hogy a fentebb kifejtettek szerint a felperesek a vízjogi törvény 80. §-ára alapított kérelemmel fordultak a társulat közgyűléséhez s hogy annak határozata ellen a földmívelésügyi miniszterhez panaszt adtak be, a törvény rendes útjának igénybevétele iránti jogosultságuk megállapítására nem alkalmas, minthogy ezzel az elkészült ártérfejlesztésre vonatkozóan nem a törvényben előírt hatósági eljárást vették igénybe. A földmívelésügyi miniszternek említett döntései a 108. §-ban megkívánt alispáni határozatot annál kevésbbé pótolják, mert a 108. § az érdemi döntést az ártérfejlesztés kérdésében az alispán hatáskörébe utalja annyiban, hogy a törvények meg nem tartása vagy azok helytelen alkalmazása esetén a földmívelésügyi miniszter csupán feloldó határozatot hoz s az ügyet újabb határozathozatal végett egy más alispánhoz utasítja. Ekként a felpereseknek az ártér csökkentésére irányuló kereseti igénye, amennyiben az az elkészült ártérfejlesztési munkálatok bírói megváltoztatását célozza, az irányadó tényállásra s a felhívott jogszabályokra figyelemmel polgári per útján azért nem bírálható el, mert a polgári pert a 104—108. §-okban szabályozott hatósági eljárásnak kellett volna megelőznie. E részben tehát fennforog a Pp. 180. §-ának 2. pontjában meghatározott pergátló körülmény.