Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 101 körülményei folytán is talán ismét szétoszoljanak. Ez okból csakis közgyűlési határozat folytán és csak az esetben lehetséges a társaságból való kirekesztés, ha ezt a társaság célja szüksé­gessé teszi. E felett a miniszter határoz s végül a társulati tag teljes kártalanításban részesül». Ennek megfelelően a vízrendezésre alakult társulatok kö­telékéből való utólagos kiválást az 1885 : XXIII. tc. 80. §-a oly értelemben szabályozza, hogy «közgyűlési határozat alapján egyes területek kirekeszthetők, ha ezt a társulati cél szükségessé teszi. A kirekesztés csak kártalanítás és a közmunka és közle­kedésügyi miniszter jóváhagyása mellett történhetik*. Ekként a vízjogi törvény 80. §-a a társulatból való ki­válás, kirekesztés kérdését a társulat közgyűlésének és végső fokon, az 1500/1889. sz. rendelet alapján, 1889. évi június hó 15-étől kezdődően a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalja. Ez. esetben azonban a felperesek ama kereseti igényét illetően, hogy, az alperes említett mulasztásai folytán ők bírói határozattal a társulatból leendő kiválásra feljogosíttassanak, nyilván fennforog a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló körülmény. Fennforog e pergátló körülmény annyival inkább, mert a társulatból való kiválást és kirekesztést illetően a vízjogi tör­vény csupán a 132. §-ban tartalmaz még további rendelkezést. Ez a szakasz azonban, amely egyébként a 107. és 108. §-okra utalással a bírói eljárást végleg ki nem zárja, csupán a vízhasz­nálatra és nem a vízrendezésre alakult társulatból történő kiválás, kirekesztés esetében nyer alkalmazást. A vízjogi törvény 132. §-ában szabályozott eljárásnak ugyané törvény 80. §-a értelmében való alkalmazását kizárja egyrészt a 80. §-nak az a szövege, amely a 108. §-t fel nem hívja, másrészt az a tény, hogy a vízjogi törvény a vízrende­zésre és vízhasználatra alakult társulatok közt a javaslat indo­kolásából kitűnően élesen különböztet, következésképpen e társulatok az eljárási jogszabályok szempontjából sem esnek egységes elbírálás alá. Idevonatkozóan ugyanis a javaslat azt mondja ki: «A vízhasználatra alakult társulatok nem bírnak oly köz­érdekű jelleggel, mint a vízrendezésre alakultak s ez okból nem is szükséges és nem is kívánatos, hogy azok oly kiváltságos jogokkal ruháztassanak fel, avagy oly szigorú állami ellenőrzés­nek vettessenek alá, mint ezt a vízrendezésre alakult társulato­kat illetően okvetlenül megkívántatik.» A Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló

Next

/
Thumbnails
Contents