Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

98 Perjogi Döntvénytár. rábbi perben az elsőbíróság a keresetet elutasította, mert a kir. Kúria csak a tény megállapító alsóbíróság egységes elbírálása folytán szabályszerűen megállapított tényállás alapján bírálhatja el a bontás kérdését. Mindezekre tekintettel a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellett hogy oldja és az alperes által indított külön perre való figyelemmel az ügyet egységes elbírálás céljából a ténymegállapító fellebbezési bírósághoz vissza kellett hogy utasítsa. A költségekre -vonatkozó rendelkezés a Pp. 508. és 543. §-ok egybevetett rendelkezésén alapszik. == V. ö. Perjogi Dtár II. 455., VIII. 45. 105. A vitássá nem tett tartalmú szerződés ezen hitételének: «nagyban való eladási árért)) valamely jogvita jövőbeli keletkezése szempontjából jelentőséggel bíró értelmezése nem lehet tárgya a megállapítási keresetnek; és habár a felperesnek kétségtelenül érdekében áll, hogy jövőbeli magatartását illetőleg a fenti kitétel helyes értelmével tisztában legyen, ámde ez az érdek nem szolgálhat alapul arra, hogy az alperessel szemben tanúsítandó jövőbeli magatartásához a bíróságtól ítélet alakjában előzetes jogi véleményt beszerezzen. (Kúria 1930. febr. 20. P. V. 1003/1928. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IX. 158. — Túlszoros értelmezése a szükségesség ismérveinek. 106. Az 1928: XII. te. életbelépése előtt indított átértékelési perben a felperes a felülvizsgálati tárgyaláson is felhozhatja, hogy az átértékelés elmaradása az ő tönkrejutását okozta és az alperesre indokolatlan előnnyel járt. (Kúria 1929. okt, 8. P. V. 9355/1927. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IV. 8. és 1928 : XII. tc. 29. §. 107. /. A vízszabályozási ügyekre vonatkozóan általánosságban megállapított közigazgatási hatáskör alól csak azok az ügyek vétetnek ki s oly ügyek számára marad fenn a bírói eljárás, amelyekre nézve maga a víz-