Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

70 Perjogi Döntvénytár. 73. A végr. t. 124. §-a alapján indított perben az alperes nem zárható el attól a védekezéstől, hogy a végre­hajtató követelése megszűnt. (Kúria 1929. dec. 13. P. V. 5877/1929. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság végítéletét feloldja és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és a felülvizsgálati költségek ki által leendő viselésének a kérdésére is kiterjedő' új határozat hozatalára utasítja; egyúttal a felperes felülvizsgálati költségét 60 pengő­ben, az alperesét 33 pengőben megállapítja. . Indokok: Az ügygondnok által a végrehajtásilag lefoglalt követelés behajtása iránt folyamatba tett ebben a perben az alperesnek — a végrehajtást szenvedő adósának — védekezése főleg az, hogy a végrehajtató érdekében eljáró ügygondnok kere­sete azért alaptalan, mert a végrehajtást szenvedő a tartozását teljes összegében kifizette a végrehajtató ügyvédjének a kezeihez és ő ennek igazoltsága folytán jogosan adta ki a végrehajtást szenvedőnek a tőle járó letiltott fizetését. A fellebbezési bíróság az alperesnek ezt a védekezését figye­lembe nem vette azért, mert jogi felfogása szerint : «a jelen per szempontjából egyedül az a perdöntő, hogy a végrehajtást szen­vedettnek volt-e az alperestől a letiltási rendelvény kézbesítése­kor végrehajtás alá vonható fizetése. Az a kérdés pedig, hogy a végrehajtató követelése fennáll-e vagy nem, vagyis hogy a végre­hajtatónak a végrehajtás megkéréséhez joga volt-e vagy nem, a végrehajtást szenvedett által a végrehajtató ellen az 1912 : LIV. tc. 39. §-a alapján megindítható pernek lehet a tárgya, s az arra illetékes bíróság által döntendő el». A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves. Az alperes védekezése ugyanis lényegileg az, hogy a végre­hajtatónak alakilag fennálló végrehajtási zálogjoga a végre­hajtás tárgyát tevő követelés kifizetése folytán anyagjogilag megszűnt és így megszűnt az ügygondnoknak a csak az anyagilag joghatályos végrehajtási jogon alapulható követelési joga is. A jogszüntető tényre alapított védekezés érdemi elbírálása pedig csak akkor mellőzhető, ha annak figyelembevételét vala­mely jogszabály tiltja, ily tiltó jogszabály azonban nincs. A végrehajtási jog megszűntének a kérdése rendszerint ugyan a végrehajtás megszüntetésére irányuló, a Ppé. 39. §-ban meghatározott keresetnek a tárgya, minthogy azonban ily kere­settel csak a végrehajtást szenvedő és nem egyúttal annak adósa is léphet fel és a végrehajtást szenvedőt ily jellegű kereset meg-

Next

/
Thumbnails
Contents