Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

T arialommutató. xxvn Lap 136. Nem újabb biztosítási végrehajtásnak, hanem csak folytató­lagos biztosítási végrehajtásnak lehet helye az olyan tőke, kamat és költség erejéig, amelyre nézve a biztosítási végre­hajtás már egyszer elrendeltetett és hatályában fennáll ; a perben megítélt további költség erejéig azonban az újabb biztosítási végrehajtás elrendelhető 121 149. Abban az esetben, ha a perben már másodbírói ítélet hoza­tott, a biztosítási végrehajtás kérése alkalmából az elsőbíró­sági ítéletre visszatérni nem lehet ; ilyenkor tehát a teljesí­tési határidő lejárata kérdésében nem az elsőbírói, hanem a másodbírói ítélet rendelkezése irányadó 127 fZárlat. (Végr. t. 237—254. §.) 33. Az a harmadik személy, aki valamely zárlat által magát tu­lajdoni jogában sértve érzi, nincs elzárva attól, hogy tulajdon­joga alapján a törvény rendes útján érvényesíthesse az abból folyó azt az igényét, hogy az említett jogsértő zárlat megszűntettessék. Az ily irányban folyamatba tett per sem az 1881 : LX. tc. 92. és következő szakaszaiban szabályozott igénykeresetnek, sem pedig az e törvény 216. §-ban meg­határozott végrehajtásmegszüntetési kereset hasonszerű­ségére indított keresetnek, hanem a köztörvényen alapuló oly közönséges keresetnek tekintendő, amelyet a zárlat által jogaiban sértett vagy jogaiban korlátozott fél, a zárlatot kérő fél ellen a Pp. szabályai szerint hatáskörrel bíró illetékes bíró­ságnál, tehát esetleg a kir. törvényszéknél folyamatba tehet 35 45. Oly ítélet alapján, mely az alperest az ingatlannak a felperes közös birtokába bocsátására kötelezi, a zárlat és a zárgond­nok bevezetése a Ppé. 54. §-a értelmében elrendelhető .... 45 54. Nem tartozik külön eljárásra és külön ügybírósághoz a felül­foglaltató kártérítési keresete, mely azon alapul, hogy az alapfoglaltató és a zárgondnok a felülfoglalt ingókat bírói felhatalmazás kikérése nélkül egymással összejátszva ön­hatalmúlag értékesítették, a befolyt vételárat az alapfoglal­tató követelésére fordították és bírói utasítás nélkül elszá­molták, aminek folytán a felülfoglaltatók követelésére szol­gáló fedezet megszűnt 55 89. I. Hagyatéki zárlati ügyben az, aki az átadó végzés szerint nem örökös, a zárgondnoki számadás felett hozott ítélet ellen fellebbvitellel nem élhet. — II. A felülvizsgálat megenge­dettségére irányadó érték szempontjából a zárgondnok által felszámított díjak összegéhez hozzá kell adni azt az összeget, amelyben az egyik örökös a zárt kérőt és a zárgondnokot, a zár alatt mutatkozó hiány címén, marasztalni kéri. — III. Az egyes hagyatéki vagyonrész kezelésével felmerült zárlati költség azt terheli, aki az illető vagyonrészt örökölte 87 Ügyvédi rendtartás. 40. Ha az egyik fél ügyvédje által szerkesztett szerződés szerint a szerződés költségeit a szerződő felek közösen viselik, az ügyvédnek a költségek fele-felerésze erejéig mindkét fél ellen önálló kereseti joga van 42

Next

/
Thumbnails
Contents