Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)
Perjogi Döntvénytár. 119 setétől már joghatályosan elállott és így viszont keresetről szó sem lehet. Ezek szerint a bontóperben a keresettől való elállás esetén a Pp. 666. §-ában szabályozott «kereset magáévá tételről» rendszerbelileg szó sem lehet, ami azonban nem zárja ki, hogy az elállás folytán az alperes a H. T. rendszere szerint még érvényesíthető bontóokait önálló perben szabályszerű keresettel érvényesíthesse. Ámde az alperes bejelentése ily önálló keresetnek sem tekinthető. A kir. Kúria ugyanis az alperes bejelentését ebből a nézőpontból is vizsgálat tárgyává tette és a bejelentésben (19) foglalt tényállításokhoz fűzött kérelem szerint : az alperes a felperes keresete folytán hozott 17. sorszámú bontóítélet joghatályának a fenntartásával* a felperes vétkességét is kimondani kérte. Ez a kérelem a vonatkozó tényekkel együtt sem minősíthető önálló keresetnek, hanem csak a H. T. 85. §. III. bekezdésére fektetett viszontvét kességi kérelemnek (kifogásnak), amely ebben az alakban sem hatályosulhat. A Pp. 666. §-ában foglalt jogszabály helyes értelmezése szerint a keresettől való elállás következtében a H. T. 85. §. harmadik bekezdésére alapított kérelem járulékos jellege folytán a felperes vétkessé nyilvánítása is tárgytalanná vált. A felperes 32. sorszámú fellebbezésében előterjesztett kérelem nem azonos a 19. sorszámú bejelentés alapján lefolytatott elsőbíróság előtti eljárás rendén előterjesztett kérelemmel, tehát a fellebbezési bíróság a Pp. 677. §. harmadik bekezdését is figyelmen kívül hagyta. Mindezekre való tekintettel az alperes 19. sorszámú bejelentése alapján keletkezett 31. sorszámú elsőfokú és 35. sorszámú másodfokú ítéletek hivatalból hatályon kívül helyezendők voltak és az alperes teljesen törvényellenes bejelentése hivatalból visszautasítandó volt. A felperes 39. sorszámú bejelentése, mivel ezidő szerint még csak Nagykanizsa város árvaszékének ideiglenes jellegű határozatáról van szó (Ppé. 19. §.), az ügy érdemi elintézését nem akadályozta. Az alperes perrendellenes bejelentése folytán keletkezett költségek a Pp. 543. és 508. §-ainak egybevetett rendelkezései folytán az alperes által a felperesnek megfizetendő k. = V. ö. Perjogi Dtár III. 192., V. 88.