Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

94 Perjogi Döntvénytár. hogy a fegyelemsértés vagy a bizalommal való visszaélés, amely az alperesi érdekek megsértésére vezetett, mégsem volt oly fokú, hogy a felmondás nélkül elbocsátást indokolhatta. Ezekből az okokból és ebben a keretben a kir. ítélőtábla helyt adott felperes felülvizsgálati kérelmének és tekintettel arra, hogy éppen a tényállásnak megállapítása mutatkozott jogszabályba ütközőnek és tényállás, amelyre a döntés a Pp. 543. §-a értelmében alapítható volna, nincs, a fellebbezési ítéletet e szakasz értelmében ebben a részében feloldotta és a fellebbezési, bíróságot újabb eljárásra és határozathozatalra utasította. = V. ö. Perjogi Dtár I. 42., 51., 378., IX. 48., 51. és XI. 87. 96. Oly esetben, midőn a külföldi árutőzsde választott bíróságának ítéletét a belföldön nem lehet érvényesnek tekinteni és végrehajtani, az ilyen választott bíróság kikötése alapján a magyar rendes bíróság hatásköre ellen sikeres pergátló kifogás nem emelhető. (Kúria 1929 febr. 5. P. IV. 3580/1928. sz.) A kir. Kúria : Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és ugyanőt végrehajtás terhével arra kötelezi,, hogy a felperesnek —• ügyvédje kezéhez — 15 nap alatt 130 P felülvizsgálati eljárási költséget fizessen. Indokok: A tőzsdebírósági alávetésen alapuló és a Pp. 180. §. 4. pontja alá eső pergátló kifogás nem illetékességi, hanem hatásköri kifogás ; következésképpen a fellebbezési bíróságnak e kérdést eldöntő ítélete nem esik a Pp. 522. §-ának első bekezdésében említett {(illetékességet megállapító ítélet» tekintet alá r miért is felperesnek az a válaszirati érvelése, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme a Pp. 522. §-ának első bekezdése értelmében visszautasítandó, nem helytálló. Ennek előrebocsátásával áttérve az alperes felülvizsgálati kérelmének érdemi méltatására, a kir. Kúria az alperes panaszát alaptalannak találta. Az e részben nem vitás tényállás szerint ugyanis a jelen esetben a Romániában, \Brailában székelő árutőzsde, választott bírósága köttetett ki. Ámde meg nem támadott tényként meg van állapítva az is, hogy a tőzsdei választott bírósági ítéletek érvényessége és végrehajthatósága tekintetében Magyarország és Románia közt sem nemzetközi egyezmény, sem pedig viszonosság nincs. Minthogy pedig oly esetben, midőn a külföldi árutőzsde választott bíróságának ítéletét a belföldön nem lehet érvényes-