Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

86 Perjogi Döntvénytár. Ezért a másodbíróság végzését a rendelkező rész szerint meg kellett változtatni. A felfolyamodás egyéb támadása ekként túlhaladottá vált. A hatályban maradt P. 4107/1928. 1. sorszámú végzés a bélyeg- és illetékmentességet magában foglaló szegénységi jogot adta meg, minélfogva a felfolyamodásnak címek engedélyezésére vonatkozó kérelme tárgytalan. 84. Az ügyvédi járandóságnak aPpé. 18. §-a alapján történt megállapítása azzal a hatállyal bír, hogy azt a behajtás iránti perben összegszerűség szempontjából nem lehet megtámadni. Ez akkor is áll, ha a perenkívüli megállapítást a behajtási per folyama alatt kérik és a megállapító végzés az utolsó fellebbezési tárgyalásig jogerőre emelkedik. (Kúvin 1929 már. 13. P. VI. 4317/1928. sz.) 85. Ha a bíróság a H. T. 77. §-án alapuló felhívás kibocsátásakor erre illetékes volt, ez az illetékesség a H. T. 77. §-a alapján indított bontóperre is megmarad. (Kúria 1928. nov. 8. P. III. 9214/1927. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár II. 457. sz. 86. Az, hogy az ítélet Jiozatala utáni perenkívüli egyességben a pernyertes fél a megítélt perköltség megfizetését magára vállalta s ekként azt a marasztalt félnek elengedte, nem fosztja meg az ügyvédet attól a jogától, hogy a Ppé. 18. §-a alapján a marasztalt fél ellen végrehajtást kérhéssen. (Kúria L928 dec. 7. Pk. V. G727/1928. sz.) 87. /. Az anya utáni hagyatéki ingók iránti örökösödési perre nézve nem res judicata az apa utáni örökösödési perben hozott elutasító ítélet, mely arra volt alapítva, hogy ugyanazokat az ingókat az apa visszterhes szerződéssel átruházta. — II. Azt, hogy a fellebbezési bíróság a Pp. 503. §-a ellenére a fellebbezési kérelmen túlterjeszkedett, a felülvizsgálati bíróság ily irányú panasz nélkül