Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár* szolgáltatott javak értéke a rekviráló hatalom jóvátételi követelésének a terhére s ekként a Magyarországot terhelő' jóvátételi kötelezettség javára írandó. A rekvirálással sújtott állampolgárok kárigénye tehát a magyar állammal szemben a békeszerzó'dés következtében előállott eme helyzetből ered. Az 1927. évi XVII. tc. 6. §-a pedig felhatalmazza a kormányt arra, hogy a békeszerződés végrehajtása vagy a békeszerződés rendelkezései következtében előállott helyzet rendezése céljából szükséges rendelkezéseket a háború esetére szólókivételes intézkedésekről alkotott törvényekben foglalt felhatalmazások körében rendelettel állapíthassa meg. < Tehát e törvény szerint a jelen perben érvényesített kárkövetelés mikénti rendezése is a közigazgatási útra utaltatott. A hatáskör szempontjából sikertelenül hivatkozik a felperes arra, hogy a felperestől elrekvirált autó értéke tényleg nem lett a jóvátételi számla javára írva, mert a románok által okozott károk megtérítéséről, illetve a jóvátételi számlán a magyar állam javára írásáról a magyar állam az ország pénzügyi szanálása érdekében Eomániával szemben lemondott. Felperes ugyanis a rekviráló hatalommal szemben kárkövetelést a békeszerződés felhívott rendelkezése szerint nem érvényesíthetett. Az a tény tehát, hogy a magyar állam az elrekvirált javak' értékének a jóvátételi kötelezettség javára való betudásáról lemondott, a felperesre nézve joghátránnyal nem járt, következéskép a felperes a lemondás tényét kártérítési alapként nem érvényesítheti. A magyar állam megtérítési kötelezettsége pedig azon alapul, hogy a felperes autójának az értéke a békeszerződés szerint a magyar állam jóvátételi számlája javára lévén irandó, a magyar állam a felperes autójának az értékével gazdagodott. Minthogy azonban a jogalapnélküli gazdagodást eredmé^ nyező ez a helyzet a törvénybe iktatott békeszerződés rendelkezéseiből ered, s az a körülmény, hogy Magyarország ezt a javára irandó értéket a jóvátételi számlán avagy egyébként vette-e igénybe, a kárigény s a kártérítési kötelezettség eredetén s jogi természetén mit sem változtat, a rekvirált értékeknek az állam jóvátételi számlája javára való érvényesítésről való lemondás ténye a hatáskör szempontjából új helyzetet nem teremtett. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amelylyel a jelen pert hatáskör hiánya okából (Pp. 180. §. 1. p.) megszüntette.