Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

16 Perjogi Döntvénytár. nem, auagy csak a törvényileg megszabott határidő után terjesztette elő. (Kúria 1927 okt. 27. P. VI. 137/1927. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes pergátló kifogásának helyet ad, a pert a Pp. 180. §-ának 1. pontja alapján megszünteti; egyúttal a felperest arra kötelezi, hogy az alperesnek összesen 220 P, azaz kettőszázhúsz pengő elsőbírósági és felülvizsgálati költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Indokok: Alapos a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság a Pp. 180. §-ának 1. pontját megsértette akkor, amidőn kimondotta, hogy a jelen kereset a polgári per útján érvényesíthető. Ugyanis a felperes a jelen keresetben oly ingatlanok birtokának visszaadását érvényesíti, amelyeket a magyar királyi honvédelmi Miniszter az 1895: XXXIX. tc. 12. §-a értelmében katonai gyakorlótér céljaira ideiglenesen, három évre kisajátított és amelyek katonai gyakorlati célokra a katonai hatóság által át is vétettek. Az ily ingatlanok visszaadását azonban az 1881 : XLI. tc. 68. $-a közvetlenül a végrehajtás útjára tereli. A fellebbezési bíróság ugyan az 1881 : XLI. tc. 68. §-át akként értelmezi, hogy a szóbanforgóhoz hasonló ingatlanok birtokának visszaadása csak abban az esetben tartozik a végrehajtás útjára, ha az ideiglenes kisajátító a végleges kisajátítás iránti kérelmét a törvényesen előírt határidőben előterjesztette és azzal a bíróság által elutasíttatott. Azonban ez az értelmezés téves. Az 1881: XLI. tc. 68. §-a ugyanis két esetről szól. Ezek egyike, amikor az ideiglenes kisajátító a végleges kisajátítás iránti kérelmet előterjesztette és azzal elutasíttatott. Ez esetben az ideiglenesen kisajátított ingatlanok visszabocsátása végrehajtási úton az elutasító határozat kézbesítése után kérelmezhető. A másik eset ellenben az, amidőn az ideiglenes kisajátító a végleges kisajátítást egyáltalán nem kérte, amidőn ezt elmulasztotta. Ebben az esetben az ingatlan visszabocsátása a határidő lejária után nyomban, de szintén végrehajtási úton kérvényezhető. E törvényes rendelkezések célja nyilvánvalóan abban áll, hogy az ingatlanok birtokának visszaadása felesleges per tárgya ne lehessen. Ez a törvényhozási cél pedig akkor is fennforog, ha az ideiglenes kisajátító a végleges kisajátítási kérelmet egyáltalán nem, avagy csak a törvényileg megszabott határidő után terjesztette elő.