Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

XVIII T ariálommulató. Kiskorúság meghosszabbítása és gondnoksági per. ' (Pp. 702—731. §.) 94. I. Külföldi felperes gondnokságának megszüntetése iránti kereset — Magyarországon általános hatáskörrel biró gondnok hiányában — a magyarországi vagyonra korlátozott hatáskörrel bíró gondnok ellen indítható ; de ha a felperes a per folyamán visszahonosíttatik, a felperest fel kell hívni, hogy általános hatáskörű gondnokának kirendelése iránt az illetékes gyámhatóságához folyamodva, annak személyét a bíróságnak bejelentse és ennek perbeidéztetésével az eljárást folytassa 92 97. A felperes, bár az elsőbíróság ítéletében megnyugodott, a felülvizsgálati eljárásban is kérheti, hogy az 1877 : XX. tc. 28. §. b) pontja helyett a hivatkozott törvényhely a) pontja alapján mondassék ki a gondnokság alá helyezés, mert a gondnokság alá helyezési eljárás nyomozó természetéből következik, hogy a bíróság a gondnokság alá helyezés okának törvényes minősítésénél a perben megállapított tényállás alapján a törvény helyes alkalmazása céljából a felek kérelméhez kötve nincs és attól eltérhet 95 98. A gy. t. 28. §. c) pontja és az 1885 : VI. tc. 4. §-a alapján indított keresetben elő kell adni a gondnokság alá helyezés jogi lehetőségét megadó körülményeket és fel kell sorolni az erre alkalmas bizonyítékokat; azt azonban, hogy az alperes gondnokság alá helyezésének törvényes feltétele tényleg és jogilag valójában fennforog-e, nem a keresetben, hanem a tárgyaláson kell kimutatni 95 Választottbiróság. (Pp. 767—788. §.) 64. Két alperes ellen indított és csak egységesen elbírálható kereset rendes bírói útra tartozik, ha a választottbírósági alávetésben csak az egyik alperes vett részt 59 65. Az érvényesen létrejött írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők és hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve ; az a körülmény tehát, hogy azt a társasági tag nem írta alá, nem érinti az abban a választottbírósági eljárásra vonatkozólag foglalt rendelkezés joghatályát. Az alapszabályokban elnökként említett «valamely bírósághoz kinevezett bíró» nemcsak tényleges alkalmazásban álló bíró lehet . 00 96. I. A választottbírósági alávetést és a választottbíróság alakítására vonatkozó szerződéses jogokat bármelyik fél az ő jogutódjára átruházhatja. — II. A Pp. 707. §. ama rendelkezése, hogy a választottbíróság kikötése csak úgy érvényes, ha a felek a szerződés tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, feltételezi a feleknek a szerződés tárgyára vonatkozó cselekvőképességét és az ennek feltételét tevő jogképességet is, vagyis jogi személynél azoknak a tényeknek beálltát, amelyek bekövetkezte előtt az létezőnek nem tekinthető ; de a választottbírósági alávetésnek a még be nem jegyzett részvénytársaságra átruházása folytán is sikeresen emelheti ez a rt. a Pp. 180. §. 4. pontján alapuló pergátló kifogást, ha a cégjegyzékbe bevezetés és a kihirdetés a perindításig megtörtént 94