Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

104 Perjogi Döntvénytár. 105. /. Az újító fél nincs teljesen kötve az írásbeli kereset tartalmához, azt a kereset szóbeli előadásakor kiegészítheti és módosíthatja s ugyanakkor újabbi tényeket és bizonyítékokat is felhozhat. — II. Nem a perújítás megengedésének, hanem az érdemi döntésnek keretébe tartozik, hogy az új bizonyítékok az alapperbeli bizonyítékok és egyéb adatok egybevetésével valóban alkalmasak-e a kedvezőbb eredmény előidézésére. — ///. Költségben marasztalás a perújítást megengedő ítéletben. (Kúria 1927 máj. 3. P. VI. 1133/1928. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy az alpereseknek 120 P felülvizsgálati eljárási költséget 15 nap alatt fizessen meg. Indokok: Alaptalan a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság az F) alatti különiralban felhozott tényeket és bizonyítékokat a perújítás megengedhetősége szempontjából jogszabálysértéssel vette figyelembe. Á Pp. 568. §-a és a 270. §. 2. bekezdése értelmében ugyanis az újított perbeli eljárásra az általános eljárási szabályok s a Pp. 194., 205. §-ai alkalmazandók, amiből következik, hogy az újító fél nincs teljesen kötve az írásbeli kereset tartalmához, azt a kereset szóbeli előadásakor kiegészítheti és módosíthatja s ugyanakkor újabbi tényeket és bizonyítékokat is felhozhat (1. a P. V. 2864/1927. sz. azonos kúriai határozatot). Előrebocsátva, hogy az a kijelentés, hogy az új tényállításokkal kapcsolatban felhozott új bizonyítékok az alapperben való felhasználásuk esetén az alperesekre nézve az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhettek volna, csak a perújítás megengedésének indoka, de az érdemi döntést nyitva hagyja, alaptalan a felperes további panasza, hogy a perújílási keresetben és a különiralban felhozott bizonyítékok a perújítás megengedésére nem szolgálhatnak alapul s hogy ezért a perújítási kereset visszautasítandó lett volna. A perújításnak a Pp. 563. §. 11. pontjában írt előfeltételei ugyanis alakszerűleg fennforognak, az új bizonyítékok mérlegelése pedig az érdemi döntés keretébe tartozik, amikor elbíráltatik, hogy azok, az alapperbeli bizonyítékok és egyéb adatok egybevetésével, valóban alkalmasak-e a kedvezőbb eredmény előidézésére.