Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. jus havában egyesség létesült, amelynek értelmében a kishaszonbérlők kárpótlásául alperes a jegyzőkönyvhöz csatolt kimutatásban kijelölt helyeken 118 holdat a kishaszonbérló'knek az 1924-iki gazdasági évre leadott, s azt a kishaszonbérlők ideiglenesen birtokba is vették, azzal, hogy amennyiben a megváltási ügy befejeződik s a kishaszonbérletek meghosszabbítása válnék szükségessé, a meghosszabbítási időszakra új területek kijelölését a maguk részére biztosítani kívánják. Az ítéleti tényállás szerint a felperesek utóbb, — 1924. év őszén, — a nekik kiosztott földek egy része helyeit más földeket kértek és kaptak is az alperestől; azt vitatják azonban s az alapon érvényesítenek kárigényt az alperes ellen, hogy az alperes által ez alkalommal átadott ingatlan 16,965 négyszögöllel kevesebb annál, mint amennyi felpereseknek az Országos földbirtokrendező bíróság határozata szerint kártalanítással juttatandó volt. Minthogy azonban az Országos földbirtokrendező bíróság határozatában foglalt rendelkezések végrehajtása iránt maga az Országos fóldbirtokrendező bíróság van hivatva intézkedni, ennek a hatáskörébe tartozik a határozat végrehajtásával kapcsolatos panaszoknak, s így annak a kérdésnek a vizsgálata és elbírálása is, hogy a kishaszonbérlők részére kárpótlás adására kötelezett eme kötelezettségének kellő időben és megfelelő módon eleget tett-e vagy sem, nem különben az a kérdés i^, hogy nem megfelelő teljesítése esetén, kártalanításnak van-e helye, s minő mérvű kártalanításnak (1924: VII. tc. 17. §.). Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a keresettel érvén) esített kárigény elbírálása nem tartozik a rendes polgári perúlra. Az ekként sikerleien felülvizsgálattal az alperesnek okozott költségben felperesek a Pp. 543,508. §-ai alapján marasztaltattak. = V. ö. Perj. Dtár XI. 112. sz. 64. /. Az alperesnek, aki ellen az elsőbírósági ítélet elleni fellebbezési határidő lejárta előtt a esőd megnyittatott s így a fellebbezés beadására a Cs. T. 9. §-a szerint már csak a csődtömeggondnok volt jogosítva, a bejelentés alá eső s a csődtömeg ellen be is jelentett követelés tekintetében indult perben hozott elsőbírósági ítélet ellen beadott és a tömeggondnok által Lilóbb magáévá nem tett fellebbezését