Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 67 . Hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben ahikítoll jogegységi tanácsának 1947. évi jún. hó 20. napján tarlóit ülésében. = A Pp. életbeléptelésekor ez a kérdés az «Erdélyrészi Jogi Közlöny »ben beható megvitatás tárgyát képezte: Tóth György, Bodó Farkas, dr. B. E., Antal József, Péter Árpád, Hatiegan Emil és dr. —Ő azl az említett szaklap 1915. évi 14, 16, {% 11), 24, 25, 26. számaiban tárgyalták; a Jogtudományi Közlöny 1915. évi 11, 13, 15, 27, 28. számaiban pedig Hevesi Illés, AnlaJfl Mihály, Fabínyi Tihamér és Borsos Endre ugyanebben a kérdésben nvilatkoztak ; végül Kovács Marcel a Jogállam 1915. évi 694—70i. lapjain, mindezen vélemények összefoglaló megbeszélése után arra az eredményre jutott, hogy a "keresetnek a perköltségre leszállítása esetében a fellebbezés megengedettsége szemponcából a leszállítás (értsd : utolsó leszállítás) előtt közvetlenül fennállott pertárgy érmékét kell alapul venni. A jogegységi döntvény ennél is tovább megy, amikor kimondja, hogy feltétlenül helye van a fellebbezésnek mindazokban a perekben, amelyeket a törvény nem utasít a községi bírósági útra, — még pedig akkor is, ha felperes a keresetet száz pengőt, meg nem haladó összegre leszállította avagy azt egyedül a perköltségre tartotta fenn. Az indokolás általában logikus és meggvőző; de vitássá lehelő az indokolás ama része, amely a fellebbezésnek a 758. §. 1 — 0. pontjaiban felsorolt perekben való feltétlen megengedettségéből arra a Köv. tkeztelésre jut, hogy a 758. §. 1—6. pontjaiban fel nem sorolt, de száz pengőt meghaladó pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben is — a száz pengőt meg nem haladó ériékre történt leszállítás dacára — azért van helye a fellebbezésnek, mivel a 476. §-nak a leszállításról szóló rendelkezése a 758. §-sal és a 476. §. 1., 2. b; kezdéseivel nincs összhangban. Pedig a 476. §. 3. bekezdésének megvan az indokoltsága, amikor különbségei tesz a jogviszony minősége és a perlárgy értéke miatt a községi b ráskodás alól kivett ü.ryek között és utóbbiakban kizárja a fellebbezést akkor, amidőn a kereset leszállítása folytan az egyedül a pertárgy értékén alapuló jogi érdek és ezzel a felft-bbezhetőség indokoltsága is lecsökkent. Végeredmémben azonban a döntés csak helyeselhető, és azt jobban megindokolni nem lehetett: mert a perköltség fellebbezhelősége kérdésében a törvény hiányos és mert a némileg íörvényrontó interpretalio indokolását sohasem lehet a törvény szövegével teljes összhangba hozni. 5*3. A inagánalkalmazott nyugdíj követelésében marasztaló és előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet végrehajtását nem gátolja az, hogy az 1926: XVI. te. értelmében a felperes nyugdíjára arányszám irányadó, és hogy az arányszám következtében a magánalkalmazott nyugdíja végérvényesen az előzetesen végrehajtható ítélet rendelkezésétől esetleg eltérően fog megállapíttalni. (Kúria 1927 május 9. Pk. V. 1777/1927. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: I. Végrehajtató a nyugdíjkövetelése tárgyában hozóit, előzetesen végrehajthatónak nyilvánítóit fellebbezési bírósági ítélet alapján kielégítési végrehajtás elrendelése iránt nyújtott be