Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 46. Közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben a felperesek a felülvizsgálati kérelemben nem hozhatják fel azt az új támadást, hogy a megtámadott közgyűlési határozat azért is megsemmisítendő, mivel a közgyűlés összehívását elhatározó igazgatósági ülésre szóló meghívókat ők nem kapták kézhez. , (Kúria 1926 máj. 6. P. IV. 3785/1925. sz.) 47. /. Amiatt, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a tényállást támadó panasza nem jelöli meg szabatosan az állítólag megsértett jogszabályokat, a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza, ha a kérelemből kivehető, hogy a felülvizsgálatot kérő a bizonyítékok mérlegelését sérelmezi és ekkép támadásának alapja e részben a Pp. 270. §-ára sarkalik, amennyiben az e szakaszban foglalt eljárási szabályokat véli megsértetteknek. — //. Annak méltatása, hogy a tanú érdekelt-e? és hogy érdekeltsége mennyiben befolyásolja szavahihetőségét, a bizonyítékok mérlegeléséhez tartozik és ekként az a felülvizsgálat körébe nem vonható. (Kúria 1926 ápr. 13. P. IV. 288. sz.) 48. A per folyamán csődbe jutott alperes csődtömegének a felülvizsgálati tárgyaláson megjelent képviselője részére költség meg nem ítélhető, ha nem nyilatkozik arra vonatkozólag, hogy a felperes a per tárgyául szolgáló követelését mint csődhitelező bejelentette-e, ami nélkül nem állapítható meg, hogy a csődtömeg a perben érdekelve van-e. (Kúria 1926 máj. 5. P. IV. 3614/1925. sz.) 49. Ha az alperesek között nem áll fenn egységes pertársaság és csak az egyik alperes él felülvizsgálati kérelemmel: az ezzel szemben beadott