Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

28 l'erjogi Döntvénytár. Minthogy a fent kifejtetlek szerint a felperes özvegyi nyugdíj iránti igénye is a férjének, mint pénztári orvosnak a munkásbiztosító pénztárral fennállott jogviszonyából ered: nyilvánvaló, hogy a felperes özvegyi nyugdíj felemelése iránti követelésének elbírálása a hivatkozott tc. 13. §. értelmében a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe és nem a polgári bíróság hatáskörébe tartozik; mert ha a törvényalkotó a munkásbizlosítási orvos és a munkáspénztár között az ezek jogviszonyából eredő igények, tehát az orvos nyugdíjára vonatkozó igény elbírálását is a munkásbiztosítási bíróság, mint szakbíróság hatáskörébe utalta, ebből jogszerűen kö\étkezik, hogy ugyanazon jogviszonyból eredő, ugyanazon nyugdíjszabályzalon alapuló özvegyi nyugdíj iránti igény elbírálását is a fent hivatkozott tc. 13. §-ában szövegezett rendelkezéssel a munkásbiztosítási bíróság, mint szakbíróság hatáskörébe utaknak tekintette. Ennek a törvénymagyarázatnak helyességét, hogy t. i. a törvényhozónak, a jogszabályalkotónak racionális célja az, miszerint a szolgálati viszonyból eredő igény akkor is, ha nem maga az alkalmazott, hanem ennek özvegye érvényesíti — ugyanazon szakbíróság hatáskörében nyerjen elbírálást — támogatja az 51,000/4925. I. M. sz. rendeletben foglalt az a jogszabály, mely szerint a munkaügyi bíróság hatásköre kiterjed azokra a perekre is, amelyek egyfelől a munkaadó, másfelől a munkavállalónak házastársa vagy ellátásra jogosult más hozzátartozója közt szolgálati szerződés alapján merülnek fel. Minthogy a kifejtetlek szerint az alperes állal hatáskör hiánya miatt a Pp. 180. §. 3. pontja alapján már az elsőbíróság előtt érvényesített, a 180. §. utolsó bekezdése szerint az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény fennforog: a fellebbezési bíróság, bár téves jogi álláspontjánál fogva nem ezt a pergátló körülményt, hanem a Pp. 180. §. 2. pontja szerinti, de a hatáskör hiánya folytán tárgytalanná vált pergátló körülményt állapított meg, ítéletének rendelkezésével, mely szerint az alperes pergátló kifogása folytán, a Pp. 505. §. rendelkezéséhez képest az elsőbíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a pert a Pp. 182. §. értelmében megszüntette, alaki jogszabályt nem sértett. Mindezek folytán a kir. Kúria a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította és alperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költségben a Pp. 543. és 508. §§. értelmében marasztalta. = Ugyanígy az alkalmazóit jogutódjának a mb. tv. lő. §. 2. pontjában szabályozol! keresetére nézve VI. 6H5/192Ö.