Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

74 Perjogi Döntvénytár. A felperes keresete és az alperesek viszontkeresele ezeknek a részeinek az érvényesítése polgári perútra nem tartozik. Az 1876: XIII. és az 1907 : XLV. tc. rendelkezései értelmében ugyanis a cselédbérkövetelés jogosságának vagy jogtalanságának az elbírálása a bíróság hatásköréből kivéve, s a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. A törvény által megállapított erre a hatáskörre nincs befolyása annak, hogy a követelést nem maga a cseléd, hanem annak a jogutóda érvényesíti, mert a törvény a hatáskört nem a jogviszonyban álló felek személyére, hanem a követelés jogalapjára tekintettel állapítja meg, s a cselédbérkövetelés a bíróság előtt polgári per útján más követeléssel egyesítve sem érvényesíthető. A hatáskörre vonatkozó jogszabályok természetéből következik továbbá, hogy valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása végeit a Pp. 130. §-a alapján a bíróság előtt megállapítási kereset is csak abban az esetben indítható s a bíróság a kereset felett érdemben csak abban az esetben dönthet, ha a jog vagy jogviszony fennállása esetén az abból származtatható követelés jogosságának vagy jogtalanságának az elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezekből következik, hogy polgári perúton sem a gazda nem kérheti annak bírói megállapítását, hogy a cselédnek tőle cselédi szolgálata által kiérdemelt járandóság címén követelése nincs, sem a cseléd vagy annak jogulóda a gazda ellen a cselédbér követelését nem érvényesítheti. Úgy az elsőfokban eljárt kir. járásbíróság, mint a fellebbezési bíróság az eljárási szabályok megsértésével járt tehát el akkor, mikor a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott s az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény dacára a felperes keresetének és az alperes viszonkeresetének a rendelkező részben megjelölt részeit érdemben elbírálták, minek folytán a fellebbezési bíróság ítéletének ezt a részét az elsőbíróság ítéletére is kiterjedő hatállyal a Pp. 180. §-ának 1. pontja és utolsó bekezdése, továbbá a Pp. 182. és 543. §-ai alapján hatályon kívül helyezni és a pert a keresetnek és a viszonkeresetnek ezekre a részeire megszüntetni kellett. 102. A biztosítási végrehajtásra és zárlatra, tehát különnemű igények biztosítására szolgáló és különböző eljárásra tartozó intézkedésekre irányuló kérelmek egy beadványba nem foglalhatók. (Kúria 1926 febr. 3. Pk. V. 8297/1925. sz.)