Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

00 Perjogi Döntvénytár. mazás nélkül, mint dr. V. Imre alperesi ügyvéd helyettese. A meghatalmazás nélkül megjelent ügyvédet a perbíróság a tárgyaláson való részvételre bocsátotta, majd kötelezte, hogy a határozathirdetésre 1925. évi június hó 12. napjára kitűzött határnapig helyettesítési meghatalmazását mutassa be: ez azonban meg nem történt, s a bíróság a kielégítési végrehajtási kérelem alapjául szolgáló marasztaló Ítéletét 1925 jún. 12-én «a felek távollétében)) kihirdette. Ezen kihirdetett ítélet alapján az elsőbíróság által a felperes részéről kért kielégítési végrehajtást elrendelő elsőbírósági végzést — a végrehajtást szenvedő alperes felfolyamodása következtében — a másodbíróság megváltoztatta s a végrehajtató felperest a kielégítési végrehajtás elrendelésére irányuló kérelmével elutasította azért, mert a határozathozatalt megelőző tárgyaláson az alperes képviseletében meghatalmazás nélkül megjelent ügyvéd meghatalmazását a kitűzött határidő alatt be nem mutatván, alperes — az ítélethozatalt megelőző szóbeli tárgyaláson — a Pp. 110. §-a értelmében meg nem jelentnek volt tekintendő, s így a Pp. 399. §-a szerint vele az ítéletet az ezen törvényhelyen előírt módon kézbesítés útján kellett volna közölni, s minthogy ez meg nem történt, az ítélet alperessel szemben nem jogerős, a teljesítési határidő pedig le nem telt, s így az ítélet alapján a marasztalt alperes ellen kielégítési végrehajtást sem lehetett elrendelni. II. A másodbiróságnak most említett jogi álláspontja ebben az esetben el nem fogadható és végrehajtató kérelmének elutasítására nem vezethet, mert a másodbíróság figyelmen kívül hagyta a Pp. 110. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azt a jogtételt, hogy a fél a meghatalmazásnak ezen törvényszakaszban tárgyalt hiányát nem érvényesítheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóváhagyta. III. A jelen esetben a végrehajtást szenvedő alperes az elsőbíróságnak a kielégítési végrehajtást elrendelő végzését a 9. sorszám alatt beadott felfolyamodásában abból az okból támadja meg. hogy ő az ítélethozatalt megelőző szóbeli tárgyaláson nem volt jelen, mivel jogi képviselője meghatalmazás nélkül megjelent helyettesének a meghatalmazását a kitűzött időben a perbírósághoz be nem mutatta, minek folytán beállott az a jogkövetkezmény, hogy a meghatalmazás nélkül megjelent ügyvédet a bíróság meg nem jelentnek tekinti s így részére az ítéletet kézbesítés útján kellett volna közölni. A végrehajtást szenvedő alperesnek említett felfolyamodásában foglalt ezen előadásából s különösen abból az előadásából, hogy jogi képviselőjének helyettese az ítélet hozatalát megelőző