Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 91 gondnokság alá helyezését 1—2 évvel megelőzően, vagyis a jelen per megindításának idejében is fennállott, tehát a nevezett id. B. Istvánnak perbeli cselekvőképessége a per megindításakor sem volt, mert ebben az időben magát szerződéssel már le nem kötelezhette (Pp. 71. §.). Ebből következik, hogy a Pp. 180. §-ának 6. pontjában említett pergátló ok az elsőrendű felperesre nézve a fellebbezési bíróság előtti eljárásban is fennállott és így a fellebbezési bíróságnak ezt a pergátló körülményt meg nem állapító ítéleti döntése téves. Minthogy azonban az eljárásnak most említett hiánya pótoltatott, mert id. B. István képviseletében S. I. gondnok, aki ezt a minőségét Pestvármegye árvaszékének 44,137/á. 1925. sz. határozatával igazolta, a felülvizsgálati eljárásban perbelépett és id. B. István érdekében eddig végzett cselekményeket kifejezetten jóváhagyta: ennélfogva a pergátló körülmény is megszűnt és a kereset további tárgyalásának az elsőrendű felperesre kihatóan sincsen akadálya. Id. B. Istvánné másodrendű felperessel szemben pergátló körülmény nincsen; mert az alperesnek az a kifogása, hogy a feles haszonbérleli szerződést csak az elsőrendű felperessel kötötte és így a most nevezett másodrendű felperessel egyáltalában nincsen jogviszonyban, az ügy érdemére tartozik. Ezek szerint a fellebbezési bíróságnak azt az ítéleti rendelkezését, amely szerint az ügyet további tárgyalás végett az elsőbírósághoz utasította vissza, az elsőrendű felperesre nézve a fentebb kifejtettek szerint változott ügyállás alapján, a másodrendű felperest illetően pedig pergátló körülmény hiányában fent kellett tartani. Az alperesnek a per megszüntetését kérő felülvizsgálati' kérelme az elsőrendű felperessel szemben alapos volt és ebben a vonatkozásban csak azért nem vezetett sikerre, mert az eljárás hiánya a gondnok perbelépésével utóbb pótoltatott; a másodrendű felperest illetően azonban a per megszüntetésére nincs törvényes ok, a felülvizsgálati kérelem tehát ebben a részben alaptalan volt, Ezért a kir. Kúria nem kötelezte az elsőrendű felperes nevében igazolás nélkül fellépő ifj. B. Istvánt az eddig felmerült költségnek megfizetésére; viszont az alperest sem kötelezhette költség fizetésére ; mert másodrendű felperesnek külön költsége nem merült fel, az elsőrendű felperessel szemben pedig a felülvizsgálati kérelem indokolt volt. Ezeknél fogva mindkét fél részére csak a költségnek összege állapíttatott meg; a költségviselés kérdésének eldöntése azonban a véghatározatra marad.