Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 59 kérelmének a fellebbezési bíróság erre vonatkozó döntését támadó részével el kellett utasítani. II. A kár mennyiségét érintő részében azonban, az alperes felülvizsgálati kérelme alaposnak jelentkezik. Ugyanis az 4922 július hó 12. napján benyújtott keresetében a felperes az 1922 március hó 20. napján létrejött kötlevél szerint köbméterenként 1100 K egységár mellett megvett bányafának 1922 május hó 20. napján fennállolt forgalmi árát 1800 K-ra tette s ezen az alapon az alperestől köbméterenként 700 K kártérítést igényelt, utóbb azonban azon az alapon, hogy a perben meghallgatott szakértő a bányafának 1922 május hó 20. napján volt piaci árát köbméterenként 16,500 K-ban határozta meg; követelését 5.189,800 K-ra emelte fel. Igaz ugyan, hogy a felek által a szóbeli tárgyalás rendén előterjesztett tényelőadások és bizonyítási indítványok tekintetében egyedül irányadó tárgyalási iratok és az ítélet tartalma szerint nincs nyoma annak, hogy az alperes az eljárás rendén újabb szakértő meghallgatása iránt kérelmet terjesztett volna elő s így az ebben az irányban panaszolt sérelem tárgyi alappal nem bír, mégis minthogy a bányafának az 1922 május hó 20. napján fennállott köbméterenkénti piaci ára tekintetében a felperes kereseti előadása és a szakértő véleménye között olyan szembetűnő aránytalanság mutatkozik, hogy az 1922 május hó 20-tóI a kereset beadásáig fennállott változatlan koronaárfolyam mellett a tévedés fennforgása kizártnak tekinthető, ilyen esetben pedig a Pp. 368. §-a értelmében a fellebbezési bíróság tartozott volna ezt az aggályt a peresfeleknek és a szakértőnek meghallgatásával, esetleg újabb szakértő véleményének beszerzésével hivatalból tisztázni, a fellebbezési bíróság azonban ezt elmulasztotta s így az általa megállapított aggályos tényállás a kár mennyisége kérdésében döntés alapjául nem szolgálhat. Ugyanezért a fellebbezési bíróság ítéletének marasztaló rendelkezését feloldani kellett. 83. /. Nincs töruényes akadálya annak, hogy a hitelező valakit nemcsak a követelés beszedésével, hanem egyúttal, saját nevében, per útján való érvényesítésével is megbízhasson. — II. Perköltségviselés, biztosíték, beszámítás és viszontkereset a meghatalmazott által indított perben. (Kúria 1925 máj. 8. P. IV. 5563/1924. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét részben és akként válloz-